<?xml version="1.0"?>
<?xml-stylesheet type="text/xsl" href="/style/rss.xsl"?>
<rss version="2.0"><channel><title><![CDATA[Széll Kató - képzőművész]]></title><description><![CDATA[Nagyváradon élő képzőművész vagyok. A TIBOR ERNŐ GALÉRIA titkára, az ANNA NŐSZÖVETSÉG alelnöke valamint a NAGYVÁRAD-SZŐLŐS REFORMÁTUS NŐSZÖVETSÉG elnöke.]]></description><link>//gportal.hu</link><image><url>//gportal.hu/portal/szell-kato/image/1203427978.jpg</url><title><![CDATA[Széll Kató - képzőművész]]></title><link>//gportal.hu</link></image><item><title><![CDATA[A Himnusz megalkotójára emlékeztek - A TIBOR ERNŐ KÉPZŐMŰVÉSZETI ALAPÍTVÁNYT Széll Katalin képviselte]]></title><link>//gportal.hu/gindex.php?pg=26048534&amp;nid=6612971</link><pubDate>2015-08-10 13:30:15</pubDate><author><![CDATA[]]></author><description><![CDATA[
	Kölcsey Ferencre emlékeztek a Civil Társadalom Napján belül megszervezett szombati rendezvényen, a nagyváradi Góbé csárdában. A találkozó kötetlen beszélgetéssel zárult.

	További képek &gt;&gt;&gt;
]]></description><encoded><![CDATA[
	

	&nbsp;

	A rendezvényt a Regionális Fejlesztési Alapítvány és a Bihar megyei és Nagyváradi Civil Szervezetek Szövetsége szervezte a tizenötödik alkalommal megszervezett Civil Társadalom Napja részeként. Baksa József, a Regionális Fejlesztési Alapítvány projektvezetője nyitotta meg a rendezvényt &#8211; mint elhangzott, a találkozó a miskolci székhelyű, tíz éve létesült alapítvány egyik projektjén belül jött létre.

	&nbsp;

	&nbsp;

	&nbsp;

	&nbsp;

	&nbsp;

	Életút

	Dr. Fleisz János egyetemi tanár, a BINCISZ elnöke elmondta: igyekeznek nagyobb léptékben gondolkodni, eddig Biharország, mostantól pedig a határ menti térség összetartozásának fejlesztésében szeretnének közreműködni, igyekeznek felvállalni a Partium értékeit is. A későbbiekben a történész egy előadás során mutatta be&nbsp;Kölcsey, a &#8222;világéletében gyönge testű, betegségekkel küszködő, mindössze negyvennyolc évet megélő férfiasan kemény lelkű ember&#8221; életét, aki kiterjedt és fontos életművet hagyott hátra. Szó esett azokról az olykor kíméletlen írásairól is, melyekben elmarasztalta többek között Csokonait és Berzsenyit, s nem vette észre, hogy amiért egy életen át harcolt, az pont kettejük költészetében fogalmazódott meg a legmagasabb szinten. A közönség eleinte mint kritikust és irodalmi vitatkozót ismerte meg. Élete végső éveit a nagy politikai perek töltötték ki, végső tevékenysége Wesselényi védelme volt, de a főtárgyalást már nem érte meg, 1838-ban halt meg egy szervezetén elhatalmasodó nátha következtében. &#8222;Nevét, emlékét a köztudatban múlhatatlanul idézi Nemzeti Himnuszuk. Életműve és emberi tartása miatt megérdemli, hogy születésének 225. évfordulóján megemlékezzünk Nagyváradon is róla&#8221; &#8211; hangzott el.

	Versek

	Meleg Vilmos színművész összeállítást adott elő Kölcsey Ferenc verseiből, Névben él csak, többé nincs jelen címmel. Tizenegy költeményt szavalt el, végül pedig a Himnuszt. A színművész főleg azokra a hazaszeretet és nemzetféltés által uralt versekre helyezte a hangsúlyt, melyeket akár első hallásra is könnyű felfogni, s amelyek hozzá is közel állnak, mondta el utóbb, kérdésünkre válaszolva.
	&nbsp;

	A rendezvény második felében bemutatkoztak a jelenlévő civil szervezetek képviselői, majd kerekasztal beszélgetés következett, melynek során a résztvevők a határon átnyúló együttműködéssel kapcsolatos tapasztalataikat osztották meg, elképzeléseiket jövőbeli közös tervekről, együttműködési formákról.

	Neumann Andrea

	A ERDON LEGFRISSEBB HÍREI A CÍMLAPON: KATTINTSON IDE!

	Címkék:&nbsp;Civil Társadalom Napja,&nbsp;fleisz jános,&nbsp;
]]></encoded></item><item><title><![CDATA[Főhajtás Szent László előtt]]></title><link>//gportal.hu/gindex.php?pg=26048534&amp;nid=6590372</link><pubDate>2015-04-16 10:40:46</pubDate><author><![CDATA[]]></author><description><![CDATA[
	

	Kedd délután a Kanonok soron szokásos havi találkozójukat tartották a partiumi és erdélyi nemeseket tömörítő Nobilitas Egyesület tagjai. Ezúttal Benedek Ramóna hitoktató volt a vendég.
]]></description><encoded><![CDATA[
	A megjelenteket Szabó István ügyvezető elnök köszöntötte, majd Mons. Fodor József általános helynök, a Nobilitas Egyesület vezetője beszélt a húsvéti népszokásokról, és az ezt megelőző nagyböjti időszakról, valamint röviden ismertette Szent László életének főbb történelmi, egyházi vonatkozásait. Ezután Széll Katalin egyesületi titkár egy alkalomhoz illő versajándékkal örvendeztette meg hallgatóságát.
	Az e havi meghívott, Benedek Ramóna, a Szent László Római Katolikus Teológiai Líceum hitoktatója hangsúlyozta: nem annyira előadást szeretne tartani Szent Lászlóról, hiszen a váradiak sokat tudnak és olvastak róla, inkább főhajtásnak szánja a prezentációját, a teljesség igénye nélkül azzal a céllal, hogy közelebb hozza a lelkiségét. Ráhangolódásképpen egyik legendájának kortárs zenei feldolgozását játszotta le felvételről, illetve az egybegyűltek közben böngészhettek egy albumot, mely Kárpát-medencei templomok Szent László legendáit (főleg a magyar lány megmentését) megörökítő freskóit tartalmazza.

	Példaértékű

	Mondandójának alátámasztásaképpen a tanárnő többször idézett Harsányi Lajos Fejjel nagyobb mindenkinél című könyvéből. Utalt Szent László lengyelországi gyermekkorára, hazatérésére, vitéz és bátor tetteire, az őt övező közismert legendákra (Szent László &#8222;pénze&#8221;, tordai hasadék, Szent László füve, a víz fakasztás története). Az elhangzottakból jól kirajzolódott a király alázatossága, bölcsessége, bátorsága, igazságossága és hősiessége, valamint példaértékű élete, melynek középpontjába mindig Istent helyezte, bebizonyítva azt, hogy lehet az ő törvényei szerint élni bármilyen hivatásunk is legyen, ha a jó ügyek mellett elkötelezetten cselekszünk.
	Ahogy általában lenni szokott, a családi háttere meghatározta fejlődését és jellemét, apjától a vitézséget, anyjától az imádságos lelkületet örökölte. Jellemző rá, hogy állítólag már tíz éves korában éjjelente titokban kiszökött, hogy a templomban a püspök mellett imádkozzon, és későbbi élete folyamán sem hozott úgy fontos döntéseket, hogy előtte ne kérte volna az Úr segítségét. Egyik álma az volt, hogy a királyságát Isten országává tegye- ezért hozott szigorú törvényeket-, és az egyházhoz való hűsége egyebek mellett abban is megmutatkozott, hogy templomokat, monostorokat építtetett. Az őt övező, évszázadokon átívelő tisztelet egyebek mellett az is jelzi, hogy számos település, iskola őrzi a nevét, művészeti alkotások és regények ihletője az alakja- mondta egyebek mellett Benedek Ramóna.

	Ciucur Losonczi Antonius

	A ERDON LEGFRISSEBB HÍREI A CÍMLAPON: KATTINTSON IDE!

	Címkék:&nbsp;Benedek Ramóna,&nbsp;nagyvárad,&nbsp;Szent László

	&nbsp;
]]></encoded></item><item><title><![CDATA[Egyik fontos értékünk a béke]]></title><link>//gportal.hu/gindex.php?pg=26048534&amp;nid=6576137</link><pubDate>2015-02-05 10:09:15</pubDate><author><![CDATA[]]></author><description><![CDATA[
	Széll Katalin, az egyesület krónikása felolvasta- az amúgy gégerákban szenvedett- Babits Mihály Balázsolás című költeményét.
]]></description><encoded><![CDATA[
	Kedd délután Kanonok sori székhelyükön gyűlésüket tartották a partiumi és erdélyi nemeseket tömörítő Nobilitas Egyesület tagjai. Dr. Fleisz János tartott előadást az I. világháborúról.

	A megjelenteket Mons. Fodor József vikárius, a Nobilitas Egyesület vezetője üdvözölte. Röviden beszélt a szentségekről és a szentelményekről, az áldásról és a gyertyaszentelésről, majd Szent Balázs életét ismertette. Többek közt elmondta róla: a 4. században élt Örményországban, ahol még tartott a keresztények üldözése, ugyanis a Nagy Konstantin által 313-ban kibocsátott szabadságlevél egyelőre csak Nyugaton fejtette ki hatását. Élete a legendák világában &#8222;vész el&#8221;, a 6-7. században terjedt el a tisztelete. Valószínűleg tényleg létezett egy ilyen szent ember, akit a nép választott meg püspöknek, és vértanú halált halt. Eredetileg orvos volt, gyógyított, vagyis jót tett az emberekkel, ezért gondolták róla, hogy csodatevő. Állítólag kézrátétellel megmentette egy gyermeknek az életét, aki halszálkát nyelt le. A balázsáldás szokása jóval később, az 1100-as években alakult ki, lett általános, amikor a római szertartáskönyvben függelékként megjelent. &#8222;Most is, amikor vírusok terjednek, nem árt a mennyei segítség&#8221;- mondta az általános helynök.
	Ezt követően Szabó István ügyvezető elnök is köszöntötte az egybegyűlteket, Széll Katalin, az egyesület krónikása pedig felolvasta- az amúgy gégerákban szenvedett- Babits Mihály Balázsolás című költeményét.

	Nagyhatalmi egyensúly

	A február havi meghívott, dr. Fleisz János történész, egyetemi oktató az első világháborúról tartott előadást- annak kapcsán, hogy tavaly volt a kitörésének 100. évfordulója- a megszokottnál kicsit másképp, inkább az összefüggésekre világítva rá, és tisztelegve a hősök emléke előtt, akik szerinte nem részesültek méltó elismerésben. Először az előzményeiről beszélt, azaz arról, mit jelentenek az emberiség történelmében a modern háborúk. Arra hívta fel a figyelmet: a nemzetközi kapcsolatok kialakulásának szempontjából meghatározónak bizonyult a harmincéves háború (1618-1648) végét jelentő vesztfáliai béke, mely két új, máig érvényes alapelvet rögzített: az államérdek a diplomáciában mindent felülír, valamint ekkor alakult ki az a nagyhatalmi egyensúly, mely 1920-ig a napóleoni korszakot lezáró bécsi kongresszust (1815) leszámítva nem változott. A köztudatban boldog békeidőkként fennmaradt időszakban aztán két katonai tömbbe (központi hatalmak és antant) tömörültek az európai országok, s főleg politikai okok miatt tulajdonképpen mindenki készült a háború kitörésére, arra számítva, hogy ettől minden megváltozik. Mint ismert, ennek kirobbanása szempontjából aztán meghatározó ürügynek bizonyult a szarajevói merénylet, vagy ha úgy tetszik, divatos szóval élve terrorcselekmény.
	A történész dióhéjban ismertette Gavrilo Princip életét, a Fekete Kéz tevékenységét. Úgy fogalmazott: akkor nem tudta még senki, hogy mi lesz a Szerbiának küldött hadüzenet következménye, de mindenki &#8222;ráugrott&#8221; a lehetőségre. Ezt megelőzően ugyanis 43 évig nem volt jelentősebb háború, és ezért lelkesek voltak, mert azt hitték, hogy ez valamilyen kreatív erő, ami megoldja majd minden problémáikat. Ezután dr. Fleisz János röviden beszélt még az 1914-es év mérlegéről, a jelentősebb frontvonalakról és helyszínekről, a magyar katonák szerepéről, Románia belépéséről és a háború végéről is. Hangsúlyozta: az első világháború hatalmas pusztítást okozott, 15 millió ember esett el, az emberiség pedig megtanulta- bár nem okult belőle- hogy egy háborúnak nincs semmi értelme, mert csak nélkülözést, fájdalmat és szenvedést hoz. Úgy fogalmazott: a történtek örök tanulsága kell legyen, hogy egyik legfontosabb értékünk a béke.

	Ciucur Losonczi Antonius

	A ERDON LEGFRISSEBB HÍREI A CÍMLAPON: KATTINTSON IDE!

	Címkék:&nbsp;nagyvárad,&nbsp;Nobilitas Egyesület

	
	&nbsp;
]]></encoded></item><item><title><![CDATA[Nemes gesztus]]></title><link>//gportal.hu/gindex.php?pg=26048534&amp;nid=6503351</link><pubDate>2014-04-12 21:20:02</pubDate><author><![CDATA[]]></author><description><![CDATA[
	
]]></description><encoded><![CDATA[]]></encoded></item><item><title><![CDATA[Emlékezés a galériában]]></title><link>//gportal.hu/gindex.php?pg=26048534&amp;nid=6490266</link><pubDate>2014-02-24 15:32:19</pubDate><author><![CDATA[]]></author><description><![CDATA[
	Gyermekkorom a háború címmel zenés verses összeállítás zajlott szombat délután a Tibor Ernő galériában. Az előadó, Bényei Annamária, háborús témájú verseket olvasott fel, illetve több részlet is elhangzott Anna Frank naplójából.

	&nbsp;

	Széll Katalin képzőművész, a galéria alapítótagja szólt az egybegyűltekhez, majd Bényei Annamária tanár előadása következett. A program során többek között Farkas Árpád és Kenéz Ferenc verseiből hallhattak a jelenlévők, továbbá Eugen Jebeleanu Hiroshima mosolya című verseskönyvéből is elhangzott néhány alkotás. Anna Frank naplójának részleteit különös beleéléssel adta elő Bényei Annamária. A versek és naplórészletek között Vangelis dallamai csendültek fel kazettáról.

	Kérdésünkre válaszolva az előadó elmondta: kavargó világban élünk, s a nemzetközi helyzetet látva is fontos rámutatni a háború borzalmaira, hogy soha többet ilyen ne fordulhasson elő. A gyermekek vannak kitéve ilyenkor a legnagyobb szenvedéseknek, és általuk a család, hiszen a szülő számára nincs nagyobb fájdalom gyermeke elveszítésénél. Mindennek különleges aktualitást nyújt az, hogy az idén a van a holokauszt emlékéve is &#8211; ezért is tartotta fontosnak, hogy a naplórészletekből is felolvasson.

	A ERDON LEGFRISSEBB HÍREI A CÍMLAPON: KATTINTSON IDE!

	&nbsp;
]]></description><encoded><![CDATA[
	Egy gyermekről, akinek nem volt gyerekkora

	A nagyváradi Tibor Ernő Galéria közönsége&nbsp;Gyermekkorom a háború&nbsp;címmel különleges, önálló előadói estet tekinthetett meg szombaton este, egy olyan produkciót, amely közel négy évtizedig váratott a bemutatóra.

	

	Az előadó,&nbsp;Bényei Annamária&nbsp;magyar- és történelemtanár a hetvenes években mintegy kilenc évig volt bábszínész. Ebben az időszakban készített elő férjével közösen egy előadást a náci haláltáborok két ártatlan áldozata, Anne Frank és Dawid Rubinowicz naplóinak feldolgozásával. A kétszemélyes produkció végül 1974 körül egy nyilvános főpróbáig jutott, ám a bemutatót az akkori rendszer nem engedélyezte. Az elmúlt hétvégén mintegy negyven év elteltével a váradi közönség mégis megtekinthette az Anne Frank naplójára vonatkozó részt Bényei Annamária megérintő előadásában.

	Az egyszemélyes műsor gerincét a holokauszt áldozatává vált 13 éves kislány naplófeljegyzései képezték, melyeket az előadó Farkas Árpád-, Kenéz Ferenc- és Wass Albert-versrészletekkel, valamint Eugen Jebeleanu&nbsp;Hirosima mosolyacímű művének néhány emlékezetes fejezetével egészített ki, a gyakran drámai és sokkoló szövegrészleteket pedig Vangelis-dallamokkal nyomatékosította. A naplórészletek felelevenítették Anne bujkálás előtti időszakát &#8211; a közönség bepillantást nyerhetett a nagymamáját sirató, igaz barát után vágyódó kamaszlány gondolataiba &#8211;, majd felelevenítették &#8222;a hátsó traktusbeli&#8221; élet mindennapjait is, ahol mintegy két éven át bujkált a család, és ahol nemcsak nevetni, hanem köhögni sem volt szabad a gyermekeknek, nehogy felfedezzék őket. Bényei Annamária az előadásában kitűnően érzékeltette a rejtekhely beszűkült világának lidércnyomását &#8211; a nélkülözést, az éhezést, a bombázásoktól és lebukástól való folyamatos rettegést, a reménytelenséget &#8211; melynek közepette mégis születtek boldog vagy komikus pillanatok.

	&nbsp;

	

	Az előadás sajnos teljességgel mellőzte a napló talán leggyönyörűbb részét képező szerelmi szálat, kárpótlásul azonban részleteket tartalmazott Anne édesapja, Otto Frank visszaemlékezéseiből, melyekből fény derül Anne, nővére Margot és édesanyjuk halálának tragikus körülményeire.

	A produkciót jól megérdemelt tapssal díjazta a közönség, melynek tagjai a műsor vége után hosszú percekig képtelenek voltak megszólalni vagy felállni a mély átérzéssel elmondott szavalatok és drámai zene hatása miatt. Az est végül kötetlen beszélgetéssel zárult, és az előadó megjegyezte, hogy igény esetén máshol is szívesen bemutatja még a darabot.

	Szombati-Gille Tamás

	&nbsp;

	&nbsp;

	CÍMKÉK:&nbsp;ANNE FRANK,&nbsp;DAWID RUBINOWICZ,&nbsp;ELŐADÁS,&nbsp;ELŐADÓI EST,&nbsp;HOLOKAUSZT

	&nbsp;

	&nbsp;

	&nbsp;
]]></encoded></item><item><title><![CDATA[Télbúcsúztatót tartottak a nemeseknél ]]></title><link>//gportal.hu/gindex.php?pg=26048534&amp;nid=6486817</link><pubDate>2014-02-12 18:04:00</pubDate><author><![CDATA[]]></author><description><![CDATA[
	
]]></description><encoded><![CDATA[
	
]]></encoded></item><item><title><![CDATA[V. Női reggeli]]></title><link>//gportal.hu/gindex.php?pg=26048534&amp;nid=6341704</link><pubDate>2013-02-14 12:51:45</pubDate><author><![CDATA[]]></author><description><![CDATA[]]></description><encoded><![CDATA[]]></encoded></item><item><title><![CDATA[A Boldog Várad-sorozat újabb kötete]]></title><link>//gportal.hu/gindex.php?pg=26048534&amp;nid=6268318</link><pubDate>2012-09-23 18:57:38</pubDate><author><![CDATA[]]></author><description><![CDATA[
	

	A Boldog Várad. Civil, polgári, szövetségi élet című sorozat második kötetének bemutatójára került sor szeptember 19-én, szerda délután a nagyváradi Kanonok sori Tibor Ernő Galériában.
]]></description><encoded><![CDATA[
	A&nbsp;Boldog Várad. Civil, polgári, szövetségi élet&nbsp;című sorozat második kiadványát mutatták be, amely a&nbsp;Tibor Ernő Galéria&nbsp;tagjainak munkásságát mutatja be. A kötet&nbsp;Biró Rozália&nbsp;önkormányzati képviselő kezdeményezésére, a polgármesteri hivatal támogatásával jött létre. A szervezők ez alkalommal megnyitották a képtár elmúlt éveinek eseményeit ábrázoló&nbsp;plakátkiállítást&nbsp;is. Az elképzelések szerint aBoldog Várad&nbsp;sorozatcímszó alatt egy-egy kötet jelenik majd meg a nagyváradi civil életet formáló szervezetek mindegyikéről. Minden egyes kötet tehát egy civil szervezetről, annak tevékenységéről, alapító és oszlopos tagjairól fog szólni. Az első kötet a&nbsp;Partiumi és Bánsági Műemlékvédő és Emlékhely Társaságot&nbsp;mutatta be.&nbsp;Bányai Szabados Katalin&nbsp;a kötetbemutatón elmondta, hogy a Tibor Ernő Galéria művészeit és tevékenységét bemutató kiadványt&nbsp;Trifán Lászlószerkesztette. Az esemény alkalmával a jelenlevőknek levetítették a galéria 2008-as alkotótáboráról készült kisfilmet is.

	&nbsp;

	Kiadványsorozat

	A&nbsp;kiadványsorozat&nbsp;kezdeményezője,&nbsp;Biró Rozália&nbsp;is jelen volt a bemutatón. Elmondta, hogy a civil szervezetek képviselőivel folytatott beszélgetések megerősítették abban, hogy kőbe véssük a civil szférában tevékenykedők, az értékteremtők és értékmentők, a magyar közösségünket gyarapítók munkásságát. Hozzátette, hogy&nbsp;Boldog Várad&nbsp;cím alatt egy-egy kötetet szentelnek a legtevékenyebb szervezeteknek, az azokat működtető személyiségeknek, akik hozzájárultak a szellemi-lelki élet gyarapodásához.&nbsp;Biró Rozália&nbsp;elmondta, hogy az elképzelés az, hogy minden évben hozzávetőlegesen négy civil szervezetnek a történetét, életét jelentessék meg. Körülbelül 200 példány készül egy kiadványból, melynek megjelentetési költségeit pályázat útján nyerik el az önkormányzati költségvetésből. A kötetet bemutató rendezvényen minden résztvevő ajándékba kapott egy példányt.

	Forrás: www.erdon.ro&nbsp;
]]></encoded></item><item><title><![CDATA[Ötvennégy éve konfirmáltak találkozója ]]></title><link>//gportal.hu/gindex.php?pg=26048534&amp;nid=6263256</link><pubDate>2012-09-13 07:28:19</pubDate><author><![CDATA[]]></author><description><![CDATA[
	Ünnepnap volt a zsibói református gyülekezetben, július 29-én, vasárnap délelőtt. Hazajöttek az 54 éve itt, együtt konfirmáltak. Azok, akik itt jártak iskolába, és a gyökereik innen erednek.
	Az előző években megünnepelték az 50., majd az 52. évfordulót, melyeken úgy határoztunk, hogy kétévente találkozunk. Sajnos évről-évre egyre kevesebben jönnek el... Fogyatkozunk, az évek telnek &#8211; mondták most is, szomorkás hangon. De az arcokon mégis a mosoly, szeretet, vidámság és a találkozás öröme lángolt. Jelen voltak Zilahról, Nagybányáról, Szatmárnémetiből, Nagyváradról, Kolozsvárról, Bánffyhunyadról, Brassóból. Kedves kis csapat, akik nem felejtik el szülővárosukat, iskolájukat, anyaszentegyházukat és templomukat.
	&nbsp;&nbsp;&nbsp; A nap legmeghatározóbb eseménye a templomi együttlét volt. Molnár Endre tiszteletes úr velünk egyidős, gyermekkori jóbarát. Az istentisztelet során a Jel 2,10 alapján szolgált szívhez szóló, tanulságos igehirdetéssel.
	&nbsp;&nbsp;&nbsp; Ünnepnap volt ez találkozás mindannyiunk számára, megköszönve Isten kegyelmét, szeretetét, mely erőforrás az élet továbbfolytatásához. A közös ebéd alatt sokat beszélgettünk egymással. Velünk volt 82 éves tanárunk: Deák Zoltán is. Mindig örömmel jön a találkozókra, fürkésző szemekkel néz végig mindenkin, tekintetén ott van az elégedett mosoly. Neki és feleségének, Manci néninek, aki egészségi okok miatt nem lehetett jelen, megköszöntük a komoly életre nevelést és tanítást.
	&nbsp;&nbsp;&nbsp; Boldogan köszöntünk el egymástól, a viszontlátás reményében!

	
	Széll Katalin, Harangszó

	&nbsp;

	
		Forrás:
	http://harangszo.blogspot.ro/2012/09/otvennegy-eve-konfirmaltak-talalkozoja.html

	&nbsp;

	&nbsp;
]]></description><encoded><![CDATA[]]></encoded></item><item><title><![CDATA[Nobilitas Egyesület: Várad villamosításáról]]></title><link>//gportal.hu/gindex.php?pg=26048534&amp;nid=6182031</link><pubDate>2012-04-16 11:35:31</pubDate><author><![CDATA[]]></author><description><![CDATA[
	
		A partiumi és erdélyi nemeseket tömörítő nagyváradi Nobilitas Egyesület találkozójára&nbsp;április 10-én, 17 órakor&nbsp;került sor Nagyváradon,&nbsp;a Kanonok sor 7. szám alatt.
	
		Ez alkalomból vitéz Daróczi-Deák József Nagyvárad villamosításának története címmel tartott előadást.


	&nbsp;
]]></description><encoded><![CDATA[
	
]]></encoded></item><item><title><![CDATA[Váradiak a Kiskunságban]]></title><link>//gportal.hu/gindex.php?pg=26048534&amp;nid=6021356</link><pubDate>2011-08-11 10:16:57</pubDate><author><![CDATA[]]></author><description><![CDATA[
	A Kárpát-medencei Irodalmi Társaságok Szövetsége júliusba Kunszentmiklóson szervezte meg idei vándorgyűlését. Szinvonalas előadások, kiruccanások, jó hangulatú műsorok, baráti beszélgetések - mindezek emlékezetessé, élménydússá tették az ott töltött pár napot. A talákozón részt vett Széll Kató és Staharóczky Júlia a Tibor Ernő alkotói közösségének tagjai.

	Cikk a Reggeli&nbsp;Újságban &gt;&gt;&gt;

	A KITÁSZ kísérleti honlapja&nbsp;&gt;&gt;&gt;
]]></description><encoded><![CDATA[]]></encoded></item><item><title><![CDATA[Anna-napi ünnep a galériában]]></title><link>//gportal.hu/gindex.php?pg=26048534&amp;nid=6012463</link><pubDate>2011-08-02 05:08:25</pubDate><author><![CDATA[]]></author><description><![CDATA[
	Kellemes hangultaban ünnepelt az immár 21 éve fennálló nagyváradi Anna Nőszövetség szombaton, a Tibor Ernő galériában. A ünnepség ajándékosztással és szeretetvendégséggel zárult. 

	Képek&nbsp;&gt;&gt;&gt;

	
	&nbsp;
]]></description><encoded><![CDATA[
	Thurzó Sándor, a Varadinum vonósnégyes tagjának előadásával vette kezdetét az ünnepség: Macalik Alfréd híres nagyváradi feső és zeneszerző menuettó preklasszikus stílusban című művét adta elő. Később Kelemen Mária, a szövetség elnöke köszöntötte az egybegyülteket és a díszmeghívottakat &#8211; Tempfli József nyugalmazott megyés püspököt, Biró Rozália alpolgármestert, és dr. Sarkady Zsoltot, a Megyei Tanács jogi osztályának igazgatóját.

	&nbsp;

	Az önkéntesség szerepe

	&#8222;Ha anyagiakban nem is, de szellemiekben meggazdagodtunk az elmúlt évek alatt, s ez a mai, erkölcsi válsággal küszködő világunkban nagy dolog&#8221; &#8211; mondta a szervezet elnöke, megköszönve mindenkinek azt az anyagi és erkölcsi támogatást, melyet a szövetségnek nyújtottak. Kihangsúlyozta az önkéntesség szerepét társadalmunkban, s megemlítette: a Nagyváradi Színház is egykor közadakozásokból épült fel. Mint hozzátette: az idei évadot egy felújított színházban kezdi el az önálló magyar színház, melyre nem kisebb feladat hárul, mint nemzeti kultúránk közvetítése.

	Meleg Vilmos színművész mély átéléssel adott elő Juhász Gyula Sárváry Annához írt verseiből egy összeállítást, majd Széll Katalinnak, a nőszövetség alelnökének előadása következett a költő viszonzatlan szerelméről, kettejük életének furcsa, végzetszerű alakulásáról. Hajbók Klára az Annára gondolok című verset szavalta el, Pipó Irén tanárnő pedig az egykori Anna-napi bálok hangulatát idézte fel énekével.

	&nbsp;

	Versek és dalok

	Kazatsai Anna, a nőszövetség legidősebb tagja Reményik Sándor Mi mindig búcsúzunk című versét, majd saját, édesanyjáról írt költeményét szavalta el. &#8222;91 évemben járok, átadom a versmondást a fiataloknak. Köszönöm a sok tapsot és ölelést, amellyel engem buzdítottak. Csak azok halnak meg, akit elfelejtenek&#8221; &#8211; mondta ezt követően az idős hölgy.

	A későbbiek során Trifán László, a Metropol együttes volt tagja, valamint Kinda Péter, a Nagyváradi Filharmónia munkatársa adott elő több hangulatos számot a nemrég megjelent Macskadomb című CD-ről, mely Tóth Ágnes költő Trifán László által megzenésített verseit tartalmazza.

	Biró Rozália alpolgármester meleg szavakkal köszöntötte az Annákat &#8211; s különösképp a jelenlévő &#8222;Anna-tanárnénit&#8221;, azaz Marossy Anna környezetvédőt, aki 80. évét töltötte be az idén. Végül a szövetség képviselői virágcsokrokat, valamint Széll Katalin munkáit tartalmazó naptárakat osztotak ki a résztvevő Anna-nevű hölgyeknek, majd pogácsával, süteményekkel, üdítővel kínálták a jelenlévőket.

	&nbsp;

	Cimkék: Anna-nap, nagyváradi színház

	&nbsp;
]]></encoded></item><item><title><![CDATA[Tollvonás]]></title><link>//gportal.hu/gindex.php?pg=26048534&amp;nid=5974342</link><pubDate>2011-06-21 21:25:18</pubDate><author><![CDATA[]]></author><description><![CDATA[
	Édesanya

	Ez a legszebb szó a világon. Milyen jó, mikor van édesanyánk és milyen üres a lelkünk egy jó ideig, mikor már nincs. Jó annak, aki mégis úgy érzi, hogy mindig mellette van, vigyáz rá, főleg ha olyan közel is álltak egymáshoz, akivel mindig mindent meg lehetett beszélni. Aki mindig hazavárt, mindig segített bármire volt szükség. 

	Egy édesanya nem ismer fáradtságot gyermekéért, ha kell élete árán is harcol gyermeke egészségéért. Félti, védi, szeretettel neveli, milyen büszke mikor látja növekedni, fejlődni, eredményeket elérni. Nem várja el, hogy megköszönjenek neki bármit is, de jól esik néha egy szál virág, simogatás, jó szó a viszontszeretet jeléül.

	Mennyire tud aggódni egy édesanya, mikor feltűnik egy másik személy gyermeke életében. Mennyit imádkozik, hogy gyermekét kerülje a csalódás. Beletörődik, hogy osztoznia kell mással a gyermeke szeretetén, de tudja, ez az élet. Örül, ha látja gyermeke boldogságát. Bánatos, ha nem jól sikerülnek a dolgok, és gyermeke szenved. 

	De végtelenül örül az unokáknak, talán jobban, mint mikor az övét ringatta, nevelte. Kéri Istent, hogy még csak eddig, meg addig adjon neki egészséget, hogy megláthassa a gyermeke, unokája, dédunokája egy-egy életszakaszát.

	Minden istenfélő édesanya tudja, hogy Isten kegyelméből el tudja végezni a mindennapi &#8211; sokszor nem kevés &#8211; feladatait, el tudja fogadni a jót és a rosszat, mert e kettő együtt jár. Aki hisz az könnyebben visel el mindent, mindenben türelmesebb. Milyen jó, mikor mindezt láthatjuk édesanyánkban. Előfordul, hogy már csak az ő halála után jövünk rá erre, de akkor se felejtsünk el hálát adni Istennek édesanyánk szeretető neveléséért. 

	Az édesanya a legdrágább kincs az ember számára. Mindenki szeresse édesanyját, amíg lehet. Tisztelje, becsülje, simogassa és csókolja meg mindkét kezét, amíg teheti.

	&nbsp;

	Széll Katalin

	(A szerző a Nagyvárad-szőlősi nőszövetség elnöke.)

	Forrás: Harangszó
]]></description><encoded><![CDATA[]]></encoded></item><item><title><![CDATA[Képzőművészet, zene és irodalom Érmihályfalván]]></title><link>//gportal.hu/gindex.php?pg=26048534&amp;nid=5919768</link><pubDate>2011-04-18 08:39:34</pubDate><author><![CDATA[]]></author><description><![CDATA[
	A Tibor Ernő Galéria tagjai tarottak zenés, irodalmi tárlatnyitót Érmihályfalván.

	Cikk a Reggeli Újságban &gt;&gt;&gt;

	Képek &gt;&gt;&gt;
]]></description><encoded><![CDATA[]]></encoded></item><item><title><![CDATA[Kiállítás Mihályfalván]]></title><link>//gportal.hu/gindex.php?pg=26048534&amp;nid=5915598</link><pubDate>2011-04-13 08:10:12</pubDate><author><![CDATA[]]></author><description><![CDATA[
	Sikeres volt a Tibor Ernő Galéra újabb kiállítása Mihályfalván.
]]></description><encoded><![CDATA[]]></encoded></item><item><title><![CDATA[Csoportos téli tárlat a TEG-ben]]></title><link>//gportal.hu/gindex.php?pg=26048534&amp;nid=5796549</link><pubDate>2010-12-06 20:27:43</pubDate><author><![CDATA[]]></author><description><![CDATA[Péntek délután a nagyváradi Tibor Ernő Galéria alkotóközösségének munkáiból nyílt csoportostéli kiállítás a Kanonok sori képtárban. Egészen az év végéig látogatható az ingyenes tárlat.
Képek &gt;&gt;&gt;]]></description><encoded><![CDATA[&#160;
A Tibor Ernő Galéria alkotóközössége (Bányai Szabados Katalin, Csathó Töhötöm, Egei György, Gavrucza Tibor, Juhász Imre, Márton Katalin, Mierluţiu Emilia, Popon Krisztina, Rob Ibolya, Staharóczky Júlia, Széll Kató és Trifán László) nevében Bányai Sz. Katalin képzőművész üdvözölte az érdeklődőket, megköszönve nekik, hogy a csúnya, késő őszi időjárás ellenére
fontosnak tartották megjelenni a vernisszázson. Arra emlékeztette őket: minden esztendőben adventkor nyílik csoportos kiállításuk.
&#160;
Tavaly a fény témakörét közelítették meg különböző szempontok alapján, s ez végigkísérte egész évüket. Januárban Biharkeresztesre vitték az alkotásaikat,ahol a Magyar Kultúra Napja alkalmából állítottak ki. Onnan Csökmőre hívták őket februárban, ahol sok pozítiv élményben, meglepetésben volt részük. Találkoztak a környékrajztanáraival, kellemes órákat töltöttek a társaságukban. Vésztő, egy Békés megyei kisváros volt a következő állomás: meglátogatták többek közt a történelmi emlékhelyet, a szoborparkotés a szabadidőközpontot is.
Késő tavasszal Szeghalomban jártak: itt is rendezett körülmények fogadták őket, barátságok alakultak ki és további tapasztalatcserékben állapodtakmeg. Ősszel a székelyhídi
új múzeum felavatásán voltak jelen, az elmúlt időszak csúcspontját pedig az jelentette, hogy szeptember végén a budapesti Művészetek Palotájában is bemutatkozhattak. 
&#160;
Két új tag
&#160;
Bányai Szabados Katalin ugyanakkor örömmel újságolta, hogy két új taggal bővült a csapatuk: Csathó Töhötöm és Juhász Imre csatlakozott hozzájuk.
&#160;
A tárlatnyitón &#8211; melyet Exc. Tempfli József ny. megyés püspök is megtisztelt jelenlétével közreműködött S. Németh Katalin (szavalat) és Thurzó Sándor József (brácsa). A megvásárolható képek az év végéig tekinthetőek meg, hétfő kivételével hétköznaponként
11&#8211;16 óra között. 
&#160;
Ciucur Losonczi Antonius &#8211; Bihari Napló
&#160;]]></encoded></item><item><title><![CDATA[Szorgos kezű asszonyok - A nagyvárad-szőlősi nőszövetség ]]></title><link>//gportal.hu/gindex.php?pg=26048534&amp;nid=5787304</link><pubDate>2010-11-26 05:58:05</pubDate><author><![CDATA[]]></author><description><![CDATA[A nagyvárad-szőlősi gyülekezet asszonyai minden hétfőn 15-20-an találkoznak, hogy megbeszéljék az egyházközségükben felmerülő feladatokat. Olyanokat, mint például: nagytakarítás a templomban, bibliateremben, úrasztali terítők mosása, vasalása, vendégek fogadása, ellátása, beteglátogatás. ]]></description><encoded><![CDATA[Gyakran kérnek meg híveink, hogy imádkozzunk egy-egy családért. Nagy örömmel teszünk ennek eleget, mert már sokszor tapasztaltuk, milyen nagy hatalma van a csoportos imának.
Asszonyaink nagy szorgalommal készítenek száraz tésztát, többféle változatban is, melynek bevételét egyházközségünk céljaira fordítjuk. Így tudtunk adakozni: irodai bútorra, a templompadokat bevontuk szivacsos anyaggal, a gyermekeknek karácsonyi ajándékcsomagot készítünk. Idős egyháztagjainknak is ajándékcsomaggal kedveskedünk az ünnepen. Otthonaikba is személyesen elvisszük, aminek külön varázsa van.
Istennek adunk hálát nőszövetségünk minden tagjáért, hogy az Ő kegyelme áradjon naponként a szorgalmas asszonyokra.

Széll Katalin, nőszövetségi elnök (Harangszó)
&#160;]]></encoded></item><item><title><![CDATA[Kiállítás Toldi-illusztrációkból]]></title><link>//gportal.hu/gindex.php?pg=26048534&amp;nid=5749246</link><pubDate>2010-10-21 16:40:44</pubDate><author><![CDATA[]]></author><description><![CDATA[Ruzicskay György több mint Nagyvárad híres festőművésze, hiszen a Nagyvárad és Szarvas közötti munkakapcsolat is neki köszönhető.
Képek&#160;&gt;&gt;&gt;]]></description><encoded><![CDATA[&#160;A Toldi-illusztrációkból álló kiállítás ünnepélyes megnyitójánBányai Szabados Katalin, a Tibor Ernő Galéria vezetője köszöntötte az egybegyűlteket, majd dr. Fleisz János, a BINCISZ vezetője szólt többek között a Művelődés hete, tanulás ünnepe című rendezvénysorozatról, melyen belül a kiállítás is zajlik. Megemlítette: Magyarországon 1995-től, Erdélyben pedig 2005 óta tartják meg, s egyedül csak Váradon zajlik. Ruzicskay György alkotásainak köszönhetően jött létre a kapcsolat, amelynek fejlődését a mostani kiállítás is szolgálja, mondta, majd megköszönte a szarvasiaknak, hogy vállalkoztak az alkotások elhozatalára. A váradi közönség második alkalommal tekintheti meg Ruzicskay György grafikáit a váradi galériában.
&#160;
&#8222;Hazajönnek Váradra&#8221;
Mihaleczné Kovács Mária, a Szarvas Alapítvány elnöke elmondta: Ruzicskay György élete és munkássága egyaránt kapcsolódik Váradhoz és Szarvashoz &#8211; mint ahogy később dr. Reszkető Péter kuratóriumi elnök megfogalmazta, &#8222;a művész úr alkotásai hazajönnek Váradra&#8221;. Az itt kiállított munkák a művész grafikai korszakának részét képezik, mondta a kuratóriumi elnök. Nyolc rajzsorozatot könyvek formájában már kiadtak, az egyik közülük pedig, a Szerelemkereső elnevezésű a Nemzeti Galériában van kiállítva. A Nagyáradon kiállított Toldi-illusztrációkról nem tudni, hogy pontosan mikor készültek; leginkább egyszerűségükkel tűnnek ki a többi sorozat rajzai közül, s egyaránt szólnak gyerekekhez és felnőttekhez. Ezt a sorozatot a szarvasiak most adták ki könyv formájában, egyelőre 150 számozott példányban. A kiállításmegnyitón is meg lehetett
vásárolni a könyvet.
Az ünnepség során a szarvasi vendégek köszönőleveleket adtak át a váradi szervezőknek.
&#160;
A későbbiekben dr. Kutas Ferenc nyugalmazott iskolaigazgató elemezte Arany János ismert költeményét, melyet Brahna Irén, a szarvasi művészeti alapiskola igazgatója adott elő. 
&#160;
A kiállítás November 12-ig tekinthető meg.]]></encoded></item><item><title><![CDATA[Egykori iskolatársak találkoztak Zsibón]]></title><link>//gportal.hu/gindex.php?pg=26048534&amp;nid=5731851</link><pubDate>2010-10-04 08:09:29</pubDate><author><![CDATA[]]></author><description><![CDATA[&#8222;mert jó nekünk együtt lenni!&#8221;&#160;]]></description><encoded><![CDATA[Ötvenkét év után is boldogan öleltük meg egymást, gyerekes örömmel üdvözöltünk minden zsibói ismerőst a református templom bejáratánál, Wesselényi Miklós szobra előtt. Sokfelől érkeztünk: Brassó, Vajdahunyad, Nagyvárad, Zilah, Nagybánya, Szatmár, Mihályfalva. Két éve találkoztunk konfirmációnk 50. évfordulóján, amikor elhatároztuk, hogy ezután kétévenként jöjjünk össze pár órára, mert jó nekünk együtt lenni. 
Deák Zoltán matematikatanárunk mindig velünk van, pedig 80 felé jár, de még jól bírja magát és nagy lelkesedéssel mesél az együtt töltött évekről. A két osztály: a VII. A és a VII. B már akkor kivált a barátság és összetartozás tekintetében. Szüleik hitben nevelték őket, ezért kedves ma is számukra a templom és az iskola. Sajnos a régi iskolának nyoma sincs, de tovább él emlékeinkben. Abban az időben, mikor mi jártunk elemi iskolába, sok magyar gyermek volt, több osztályban. Ma már csak 1-1 osztály van, de ez is kihalóban. 
Kovács Feri osztályfőnökünk fehér és piros szekfűcsokorral várt. Pirossal köszöntötte a három Máriát, mi többiek pedig fehér szekfűt kaptunk kedves figyelmességként a férfiaktól. 
Délelőtt fél 11-kor a templomban istentisztelettel kezdődött az együttlét. A gyülekezet velünk ünnepelt. Molnár Endre tiszteletes úr, aki szintén zsibói és velünk egyidős barátunk, iskolatársunk hirdette az igét. Mint elhangzott: a templom egy ékszerdoboz, benne a hívek az ékszer. Ezek között is van értékes és értékesebb. Ilyenek vagytok ti, akik annyi év után is vágytok a templomotok után, mert sajnos sokfelé egyre kevesebb az Istenháza utáni vágyódás. 
Egy perc néma csenddel emlékeztünk a 11 eltávozott osztálytársról. Imádkoztunk egy nagyon beteg, kórházban fekvő, Budapesten élő osztálytársunkért, hogy kapja vissza az egészségét. Elénekeltünk a székely- és a nemzeti himnuszt, mely még ünnepélyesebbé tette az alkalmat. 
Az imateremben a helyi nőszövetség kávéval, üdítővel fogadott. Akik előző nap, szombaton érkeztek, megnézték a gyönyörű botanikus kertet a Wesselényi kastély körül. A fekvése, elrendezése, parkjai csodás látványnak bizonyultak. A közös ebédünk alatt fényképeztünk, beszélgettünk, emlékeket idéztünk fel. Mindenkinek volt mondanivalója. 
Késő délután úgy váltunk el egymástól, hogy 2 év múlva, ha Isten segít, újra ugyanitt találkozunk.
&#160;Viszontlátásra!
&#160;

&#160;

&#160;
Széll Katalin


&#160;
&#160;]]></encoded></item><item><title><![CDATA[Emlékezés egy gyönyörű napra. ]]></title><link>//gportal.hu/gindex.php?pg=26048534&amp;nid=5727107</link><pubDate>2010-09-29 07:17:38</pubDate><author><![CDATA[]]></author><description><![CDATA[Reggel 6 óra után indultunk, 45 személyes, megtelt autóbusszal: 45 vidám nőtestvér. Nagybányán, a templom előtt kiszálltunk, feltettük a kitűzőt és beléptünk a templomba. Ilyenkor mindig összeszorul a szívem a boldogságtól, a meghatottságtól: hallva ennyi asszony énekhangját és együttes imáját, ami az egekig hat. 
&#160;&#160;&#160; Jubileumi alkalomra érkeztünk: húsz éve szerveződött újjá a Nőszövetség. Csodás zászlós bevonulással keződött az együttlét. A zászlók száma évről-évre gyarapszik. 
&#160;&#160;&#160; Számomra nagyon kedves hely Nagybánya. Több évet eltöltöttem itt a szabadfestők iskolájában. Szép emlékeket őrzök a barátok, ismerősök, festők, a táj, a város akkori hangulata iránt. Kicsit nosztalgiázni is jöttem. 
Az igehirdetést és az előadásokat követő szünetben köszöntjük egymást az ismerősökkel, nagy öröm újra találkozni a temesvári, zsibói, szilágysomlyói, nagybányai barátnőkkel. A további előadások után arra is alkalom nyílt, hogy a nőszövetségek képviselői felszólaljanak, énekkel, verssel köszöntsék testvéreiket. 
Jó volt viszontlátni, régi jóbarátként a záróistentiszteleten szolgáló Gede Ildikó lelkésznőt, az Erdélyi Nőszövetség elnökét. Az úrvacsora után közös fénykép készül az előadókkal, ami dokumentumként is megmarad, annak emlékeként, hogy ez egy gyönyörű együttlét volt!

Széll Kató, várad-szőllősi nőszövetségi elnök
&#160;
Megjelent:&#160;Harngszó 2010. szeptember 27.&#160;]]></description><encoded><![CDATA[]]></encoded></item><item><title><![CDATA[A KITÁSZ Rimaszombatban tanácskozott ]]></title><link>//gportal.hu/gindex.php?pg=26048534&amp;nid=5675878</link><pubDate>2010-08-14 19:29:15</pubDate><author><![CDATA[]]></author><description><![CDATA[A Kárpát-medencei Irodalmi Társaságok Szövetsége (KITÁSZ) idén Rimaszombatban tartotta XIX. vándorgyűlését a Tompa Mihály Református Gimnázium dísztermében július 29-e augusztus 1-e között. A rendezvény ez alkalommal Irodalmi szomszédolás címet viselte.
Tovább &gt;&gt;&gt;]]></description><encoded><![CDATA[]]></encoded></item><item><title><![CDATA[Dacszövetség az eltompulás ellen]]></title><link>//gportal.hu/gindex.php?pg=26048534&amp;nid=5659391</link><pubDate>2010-08-01 19:07:28</pubDate><author><![CDATA[]]></author><description><![CDATA[Az Anna Nőszövetség húszéves fennállása alkalmából ünnepség zajlott a nagyváradi Tibor Ernő Galériában szombat délután. Többek között összefoglalták az elmúlt évek legfontosabb momentumait.
Széll Kató a nőszövetség legfontosabb momentumait idézte fel.
Képek &gt;&gt;&gt;]]></description><encoded><![CDATA[&#160;
&#8222;Ha valami jót tudnék kívánni a nagyváradi magyar közösségnek, az az, hogy még sokáig ünnepelhessen úgy, mint ma&#8221; - mondta Kelemen Mária, a szervezet elnöke nyitóbeszédében. Nagy terveik voltak, vannak, egyesek megvalósultak, mások álmok maradtak. Mint elhangzott, az Anna Nőszövetség nem egy &#8222;ultrafeminista mozgalom&#8221; - hiszen fenntartói szerint a nők lejobb helye a családban van és a család fontosságát hangsúlyozzák.
Megtiszteltetés
Három személyt kértek fel a védnökségre, mondta az elnökasszony, s nagy megtiszteltetés, hogy mindhárman elvállaták: Gál Kinga, az Európai parlament néppárti képviselője, Biró Rozália alpolgármester, valamint Pető Csilla parlamenti képviselő. A szövetség elnöke felolvasta Tőkés Lászlónak, az EP-alelnökének a köszöntő szavait, majd Pető Csilla szólt az egybegyültekhez. Vajon mi az a titok, ami 20 éven keresztül életben tartotta az Anna Nőszövetséget? - tette fel a kérdést. Minden valószínűség szerint a vezető, valamint az őt körülvevő vezetőségi hölgytagok érdeme, hogy egy olyan szervezetet kovácsoltak össze, amely egymás szeretetén és tiszteletén alapul. A nők még mindig nem találták meg helyüket teljes mértékben a mai társadalomban, s a hölgyek most is gyakorta 10%-kal kevesebbet keresnek, mint a hasonló beosztásban lévő férfiak. Pető Csilla végül azt kívánta: fiatal tagokkal gyarapuljon a nőszövetség, s az elkövetkezendőkben akár férjeket is vendégül lássanak&#8230;
Örök Annák
Széll Kató, a szövetség alelnöke olvasta fel Gál Kinga levelét. &#8222;Nagyvárad mindig is nagyon szerette az Annákat, hiszen itt már minden középiskolás nem a tankönyvekből tanulva, de a kávéházakban, a színházban ülve, vagy a Körös-parti sétányon és a Fő utcán sétálva szívhatta magába, hogy Anna örök itt, Ady, Juhász Gyula és Dutka Ákos Holnap városában&#8221; - hangzott el. Az asszonyok, anyák szerepét hangsúlyozta ki Gál Kinga, azt, hogy miként tette próbára őket a törtnelem. &#8222;Mára a próbák változtak. Mások a kihívások, mások a fenyegetések. De ugyanaz maradt az átörökítendő érték, az ősitudás és ősi nyelv. (&#8230;) A lehetőség adott, a felelősség óriási. Ehhez kívánok erőt és töretlen optimizmust az Örök Annáknak itt a holnap városában&#8221;.
Dacszövetség
&#8222;Anna nem csak a Juhasz Gyula lelkeben, de szerencsenkre - a varadiak szamara is oroknek bizonyult ...&#8221; - írta Biró Rozália alpolgármester levelében, melyet Hajbók Klára olvasott fel. &#8222;Az Anna Nőszövetseg egyik legkarizmatikusabb szerveződése
Nagyvaradnak. Az amugy oly gazdag nyelvünkben nines megfelelő szó az ilyen, ésehhez hasonló szerveződésekre. A civil szervezet kifejezés sokaknak üres, bürokratikus jogi klissé. Nines megfelelő szavunk ezekre a saját elhatarozásból létrehozott, a millió gáncs dacara - nemhogy pénzért, de megesik, hogy a ráforditott energia mellett az anyagi aldozatokat sem sajnálva - műkodtetett dacszövetsegekre. Mert ezek azok. Védik a közösseget az eltompulástól, az elszürküléstől, szembefordulnak a közönnyel, de ha kell, a görbe tekintetekkel, rosszindulattal is&#8221; - folytatódott az alpolgármester bensőséges hangú levele.
Elismerő szavak
Később Széll Kató Bodó Barna, a Magar Civil Szervezetek Erdélyi Szövetsége (MCSZESZ) elnökének levelétolvasta fel, majd dr. Fleisz János, a Bihar megyei és Nagyváradi Civil Szervezetek Szövetségének elnöke méltatta elismerő szavakkal a szövetséget. Széll Kató a nőszövetség legfontosabb momentumait idézte fel, s felszólalt Tempfli József nyugalmazott megyés püspök is. Többek között az egymás iránti tisztelet fontosságát, a család nevelőerejét hangsúlyozta ki történetek által.
A felszólalásokat zenés-verses összeállítás követte. Oláh Boglárka Bach és Enescu művek részeteit adta elő hegedűn, Németh Katalin, Hajbók Klára, Kazatsay Anna és Pipó Irén szavalt, Trifán László pedig saját műveiből mutatott be összeállítást. Végül a résztvevők megkóstolhatták a két tortát, melyet Pető Csilla parlamenti képviselő, valamint Sarkady Zsolt volt alprefektus ajánlott fel az ünnepségre.]]></encoded></item><item><title><![CDATA[Zsibói kiállítás]]></title><link>//gportal.hu/gindex.php?pg=26048534&amp;nid=5598776</link><pubDate>2010-06-14 12:31:35</pubDate><author><![CDATA[]]></author><description><![CDATA[Képek &gt;&gt;&gt;
Videó &gt;&gt;&gt;]]></description><encoded><![CDATA[]]></encoded></item><item><title><![CDATA[Tíz éves a Nobilitas Egyesület]]></title><link>//gportal.hu/gindex.php?pg=26048534&amp;nid=5598718</link><pubDate>2010-06-14 12:04:15</pubDate><author><![CDATA[]]></author><description><![CDATA[Tizedik éve működik Nagyváradon az erdélyi és partiumi nemeseket tömörítő Nobilitas Egyesület, melynek tagjai a keddi találkozó alkalmával elevenítették fel a tíz év eseményeit.]]></description><encoded><![CDATA[&#160;
2001 nyarán alakult meg és azóta töretlenül működik Nagyváradon, illetve Bihar megyében az erdélyi és partiumi nemeseket tömörítő Nobilitas Egyesület, melynek elsődleges célja és feladata, a származás méltósággal és jószándékkal történő felvállalása, a nemesi családok sírjainak ápolása, az elkobzott vagyonok törvényes úton való visszaszerzése, valamint a múltőrzés és értékmentés. Széll Katalin alapító tag a keddi találkozón felelevenítette az elmúlt tíz év eseményeit a találkozók jegyzőkönyvi kivonata alapján. A szép számban megjelent tagságot terített asztal fogadta. Széll Katalin részletesen beszámolt nem csak az egyesület megalapításának körülményeiről, hanem minden egyes találkozóról. Erdélyben és Magyarországon már több hasonló egyesület működött, így időszerűvé vált, hogy a Partiumban is egyesületbe tömörüljenek mindazok, akik igazoltan nemesi származásuak. 2001-ben az első előadó Várhegyi Lehr György, a Sárkány Lovagrend előljárója, a szervezet tiszteletbeli elnöke volt, aki elkészítette az egyesület pecsétjét is.
Tartalmas tíz év
Időközben megkezdték a bejegyeztetést is, mely nem volt akadályoktól mentes. 2003-ban új vezetőtanácsot választottak, így lett az egyesület elnöke Fodor József általános helynök, az ügyvezető elnök Csáky Ferencz és a titkár pedig Széll Kató. A tíz év alatt számos történelmi - többségében a Bihar, illetve Erdély múltjához fűződő - előadás és szavalat hangzott el a találkozók keretében. A tagok rendszeresen koszorúznak a magyar ünnepi megemlékezéseken, ugyanakkor az egyházi ünnepek és más jeles napok alkalmából is ünnepséget tartanak. Halottak napján hagyományos módon a nagyváradi Bazilika kriptájában tartanak ökumenikus gyásszertartást. Fodor József vikárius végül elmondta: "Jó volt végighallgatni mi minden történt az elmúlt tíz év alatt, látható, hogy nem semmittevéssel töltöttük el az időt".
Mészáros Tímea]]></encoded></item><item><title><![CDATA[A napokban tizedik alkalommal rendezték meg Zilahon a Költészet Tavasza elnevezésű hagyományos fesztivált.]]></title><link>//gportal.hu/gindex.php?pg=26048534&amp;nid=5549726</link><pubDate>2010-05-06 16:12:44</pubDate><author><![CDATA[]]></author><description><![CDATA[Ennek keretében került sor Széll Kató Nagyváradon élő, szilágysági származású képzőművész egyéni tárlatának megnyitójára a Megyei Történelmi és Művészeti Múzeum kiállító nagytermében, majd ezt követte a román-magyar költőtalálkozó, amelyen hazai és romániai poéták olvastak verseket, dedikáltak köteteket.
www.erdon.ro
&#160;&#9632; Expoziţia de pictură a orădencei Széll Katalin (născută la Jibou, in 1944) a fost prezentată de criticul Szabó Attila, care a scos in evidenţă calităţile picturii prezentate. Autoarea, care a avut pană acum cinci expoziţii personale şi a participat la mai multe expoziţii colective, atat in ţară, cat şi in străinătate, spune că plăcerea ei este de a experimenta toate tehnicile artei plastice. Széll Katalin este membră fondatoare a Galeriei &#8222;Tibor Ernő&#8221; din Oradea, unde indeplineşte funcţia de secretară şi cronicară. Expoziţia de la &#8222;Primăvara Poeziei&#8221; va fi prezentată şi la Jibou, oraşul in care, in urmă cu 40 de ani, pictoriţa a avut prima expoziţie.
http://www.caietesilvane.ro/indexcs.php?cmd=articol&amp;idart=1029]]></description><encoded><![CDATA[]]></encoded></item><item><title><![CDATA[A Férfiak napját ünnepelték]]></title><link>//gportal.hu/gindex.php?pg=26048534&amp;nid=5549155</link><pubDate>2010-05-06 09:36:44</pubDate><author><![CDATA[]]></author><description><![CDATA[Romániában a közelmúltban május 5-ét a Férfiak napjává nyilvánították. Ez alkalomból szerdán baráti összejövetelt szerveztek a nagyváradi Tibor Ernő Galériában, ahol a TEG tagjai, szimpatizánsai a teremtés koronáit ünnepelték.]]></description><encoded><![CDATA[]]></encoded></item><item><title><![CDATA[&#8222;A KÖLTÉSZET TAVASZA&#8221; FESZTIVÁL]]></title><link>//gportal.hu/gindex.php?pg=26048534&amp;nid=5545346</link><pubDate>2010-05-03 09:18:06</pubDate><author><![CDATA[]]></author><description><![CDATA[Román és magyar költők találkozójával, versmondó versennyel és tíz év tapasztalatait összegző képes albummal ünnepelték a költészetet Zilahon. A Költészet Tavasza elnevezésű kulturális fesztivált idén szervezték meg tizedszer.
Képek&#160;&gt;&gt;&gt;]]></description><encoded><![CDATA[A rendezvény péntek délután kezdődött a Megyei Történelmi és Művészeti Múzeum kiállító nagytermében, ahol a zsibói születésű, Nagyváradon élő Szél Kató képzőművész olaj- és pasztell festményekből álló egyéni tárlatát lehetett megtekinteni. Ezt követte a már hagyománnyá vált magyar, illetve román költők találkozója, amelyen 21 hazai és magyarországi költő olvasta fel egymás verseit, dedikálták köteteiket.
A meghívottak közt jelen volt többek közt Halmosi Sándor budapesti költő, műfordító, Kiss László, a Magyar Kulturális Minisztérium főtanácsosa, a Versmondó című folyóirat főszerkesztője, Szép Gyula az RMDSZ művelődési alelnöke és Vulturescu George, a Román Írószövetség egyik titkára. Szombaton tartották a jubileumi szavalóversenyt. A 35 versenyző egy Kosztolányi Dezső vagy Reményik Sándor verset, illetve egy szabadon választott 20. századi magyar költő versét mondta el.
Az évtizedes múltra visszatekintő hagyományos fesztiválra az idén a rendezők kétnyelvű kötetet adtak ki a Költészet Tavasza 10 címmel, amely az ott felolvasott verseket és egy képes albumot tartalmaz az elmúlt tíz évről.
Kulcsár Mária -&#160;Új magyar szó
&#160;]]></encoded></item><item><title><![CDATA[Jubileumot ünnepelt a TEG]]></title><link>//gportal.hu/gindex.php?pg=26048534&amp;nid=5496005</link><pubDate>2010-03-25 10:01:29</pubDate><author><![CDATA[]]></author><description><![CDATA[
	Kedd délután a tagok csoportos kiállításával ünnepelte megalakulásának 20. évfordulóját a nagyváradi Tibor Ernő Galéria. A jó hangulatú rendezvényt számos közéleti személyiség megtisztelte jelenlétével.

	Képek &gt;&gt;&gt;
]]></description><encoded><![CDATA[
	Kedd délután a jelenlegi tagok csoportos kiállításával ünnepelte megalakulásának 20. évfordulóját a nagyváradi Tibor Ernő Galéria. A képtárnak otthont biztosító Kanonok sori pincehelyiségben összegyűlt több tucatnyi érdeklődőt Mierluţiu Emilia tanárnő, képzőművész üdvözölte az alkotóközösség nevében. Úgy vélte: azért különleges az évforduló, mert azt bizonyítja, hogy e lelkes csoport tagjai a felmerülő adminisztratív, pénzügyi és személyes problémák dacára együtt tudtak működni és segítettek egymásnak az évek folyamán. Bányai Szabados Katalin alapító tag, művészeti vezető a galéria elmúlt két évtizedének jelentősebb mozzanait emelte ki, mely beszámoló arra világított rá: több mint 250 csoportos és egyéni kiállítást, számtalan koncertet, irodalmi estet és könyvbemutatót szerveztek. A tagok évente alkotótáborokban vesznek részt, többszörösen díjazott tevékenységükkel pedig elérték azt, hogy a TEG helyi, országos és összmagyar szinten is ismert név, látogatott kulturális hely legyen. Bányai Sz. Katalin ugyanakkor nem feledkezett meg a támogatókról és a tiszteletbeli tagokról sem, köszönetet mondott a segítségért a váradi Római Katolikus Püspökségnek, a Bihar Megyei RMDSZ-nek, a Bihar Megyei és Nagyváradi Civil Szervezetek Szövetségének (BINCISZ), a Nagyváradi Önkormányzatnak és a Bihar Megyei Tanácsnak.

	Zenei ősbemutató

	Ezután Oláh Boglárka (elsőhegedű), Cristina Mureşan (másodhegedű), Trifán László (gitár) és Kinda Péter (nagybögő) alkalmi kvartettje lépett fel, a zenészek meglepetésként Ian Alexander Stryckers flamand zeneszerző-biológusnak kifejezetten erre az alkalomra írt "TEG jubileumi keringő" című kompozicióját játszották el. S. Németh Katalin előadóművész Reményik Sándor és Lucian Blaga magyar és román nyelven előadott költeményeivel örvendeztette meg a jelenlevőket. Anca Popescu Raţiu, a Bihar Megyei Kulturális és Hagyományőrző Igazgatóság művészeti szaktanácsadója a tagok pozítiv energiáját és a szép iránti szeretetét hangsúlyozta, majd külön-külön is értékelte a kiállítók (Széll Katalin, Bányai Sz. Katalin, Egei György, Popon Krisztina, Staharóczky Júlia, Rob Ibolya, Márton Katalin, Gavrucza Tibor, Mierluţiu Emilia és Trifán László) munkásságát. Biró Rozália alpolgármester azt igérte: megpróbálja meggyőzni Ilie Bolojan polgármestert arról, hogy a TEG tagjainak alkotásait állítsák ki a városháza dísztermében, akár rotációs alapon is. Végül Exc. Tempfli József kiérdemesült megyés püspök is felszólalt, aki aktuálpolitikai kérdéseket érintett. Az ünnepség állófogadással zárult. Az ingyenes tárlat április 10-ig látogatható, hétfő kivételével hétköznaponként 11-16 óra között.

	&nbsp;

	

	Ciucur Losonczi Antonius www.erdon.ro 
]]></encoded></item><item><title><![CDATA[Nonprofit álmodozás és lelkes robot]]></title><link>//gportal.hu/gindex.php?pg=26048534&amp;nid=5493845</link><pubDate>2010-03-23 09:45:11</pubDate><author><![CDATA[]]></author><description><![CDATA[Vajon miről álmodozhatott az a pár ember, aki két évtizeddel ezelőtt egy Kanonok sori szenespincében összejött, hogy azt néhány hónap leforgása alatt igazi galériává varázsolja?
&#160;]]></description><encoded><![CDATA[Nem tudom, mi volt az álmok tárgya, csak azt tudom, hogy nem a pénz, mert valamennyien szenvedélyesen szerették a szépet, és múlhatatlan vágy hajtotta őket a szépség teremtésére és saját lelki gazdagságuk felmutatására.
Az elmúlt évtizedekben a képzőművészet az új irányzatok felé fordult, s a kulturális középosztály figyelmének felkeltése, s ha kell, megbotránkoztatása révén megszületett az úgynevezett modern és neoavantgard.
A Tibor Ernő alkotói és az ott kiállító művészek, a klasszikus utakat járják, ők ecsettel, tollal, krétával dolgozó képzőművészek maradtak a mai, a vizuális kommunikáció technikai lehetőségeit kihasználó, ömlesztett képi világban is. Ők soha nem akarnak meghökkenteni az emberi test belső szerveiben haladó &#8222;örök anyag&#8221; képeivel. Nem kívánnak megbotránkoztatni a hullaházakban készült sokkoló fotókkal. Nem akarnak felháborítani az emberi testnedvekkel, vérrel vagy vizelettel alkotott videoklipekkel.
&#160;
Művészi kifejezés
&#160;
Ők megőrizték a művészi kifejezés ősi eszközeit, a vonalat, a foltot, a színt, a fényt és az árnyékot és ezeknek ritmikus váltakozását. Tovább művelik a képzőművészet klasszikus műfajait, mert úgy érzik egy városkép vagy tájkép, egy csendélet vagy akt még hordozhat üzenetet a szépségre vágyó polgárnak. Hiszik, hogy még érdemes papírra, vászonra, festékre és rámára költeni, mert nem feltétlenül a saját testre karcolt tetovált ábrák, a performansz és az ide-oda mozgó installáció vonzza a tárlatlátogatót.
Az indulás lázának lendülete persze, már itt is alábbhagyott. A múló évek és a változó, egyre inkább anyagiassá váló világtól nem lehetnek a fogyatkozó TEG-tagok sem függetlenek. A hétköznapok robotját, az egyes kiállítások megszervezését, elrendezését, felügyeletét, az adminisztratív és a dokumentációs teendőket, a sajtóval való kapcsolattartást egy-két mindenes végzi. Nonprofit alapon. Néhány fiatal egyszeri bemutatkozásra vagy ugródeszkának felhasználja a terem adta lehetőséget, kiállít, de semi egyebet nem vállal. A &#8222;szakma&#8221;, vagyis egyes magukat szakmai tótumfaktumnak tartók &#8222;ámátőrök&#8221; jelzővel illetik a Tibor Ernő galériásokat, elvitatva tőlük még a &#8222;művész&#8221; jelző használatának jogosságát is. Mintha bárhol a világon szerezni lehetne művész-, költő- vagy íródiplomát. A valamennyire is tájékozott ember tudja, hogy az ilyen képzést adó intézményekből annyi művész jön ki, ahány oda bemegy. Ott a diplomával tehetséget és álmokat nem lehet venni.
&#160;
Schneider Németh Antal]]></encoded></item><item><title><![CDATA[Nőnapi ünnepség az Anna Nőszövetségnél]]></title><link>//gportal.hu/gindex.php?pg=26048534&amp;nid=5474400</link><pubDate>2010-03-08 09:42:25</pubDate><author><![CDATA[]]></author><description><![CDATA[Szombat délután a Tibor Ernő Galériában nőnapi ünnepséget szervezett az Anna Nőszövetség. Az évek óta hagyományosan megszervezett rendezvényre idén is nagyon sokan érkeztek.]]></description><encoded><![CDATA[&#160;
Szombat délután a Tibor Ernő Galériában nőnapi ünnepséget szervezett az Anna Nőszövetség. Az évek óta hagyományosan megszervezett rendezvényre idén is nagyon sokan érkeztek.

Minden er&otilde;s férfi mögött ott áll egy gyengéd n&otilde;!
&#160;
SIKERES N&Otilde;NAPI ÜNNEPSÉG AZ ANNA N&Otilde;SZÖVETSÉGBEN
&#160;
Kicsinek bizonyult szombat délután a nagyváradi Tibori Ern&otilde; Galéria (TEG), ahol az Anna N&otilde;szövetség szervezett n&otilde;napi ünnepséget.
A váradi hölgyek körében egyre nagyobb népszer&ucirc;ségnek örvend&otilde; szövetség ebben az évben is bebizonyította, hogy szerényen is lehet közösséget megmozgató tartalmas összejövetelt szervezni.
Kelemen Mária, a n&otilde;szövetség elnöke köszöntötte a megjelenteket.
Az ünnepségre meghívott Pet&otilde; Csilla parlamenti képvisel&otilde; nem tudott eljönni, de a váradi képvisel&otilde; levélben üdvözölte az Anna N&otilde;szövetséget rámutatva arra, hogy a társadalom f&otilde; tartópillérei azok az asszonyok, akik a családban, a munkahelyen, s&otilde;t akár a politikában is felvállalják a szeretettel való irányítást, gondozást. A történelemb&otilde;l is tudjuk, hogy minden er&otilde;s férfi mögött állt egy gyengéd n&otilde;.
Széll Kató, a n&otilde;szövetség vezet&otilde;ségi tagja egy n&otilde;napi esszét is felolvasott, majd Hajbók Klára mondott verseket.
Két tehetséges fiatal, Páll Tímea és Bogdán Bódis Ádám dallal és gitárjátékkal köszöntötte a n&otilde;ket. Végezetül pedig a n&otilde;szövetség legid&otilde;sebb tagja, a kilencvenéves Kazatsay Anna néni szavalt el egy szép Reményik Sándor-verset.
Az ünnepségen jelen volt Bihar megye nemrég kinevezett alprefektusa, Sarkady Zsolt is, aki virágcsokorral kedveskedett Anna néninek, és köszöntött valamennyi jelen lev&otilde; hölgyet.
Az ünnepség szeretetvendégséggel és kötetlen beszélgetéssel ért véget.
&#160;
Szőke Mária www.reggeliujsag.ro &#160;
&#160;]]></encoded></item><item><title><![CDATA[Húsz év múlva]]></title><link>//gportal.hu/gindex.php?pg=26048534&amp;nid=5459288</link><pubDate>2010-02-25 12:47:14</pubDate><author><![CDATA[]]></author><description><![CDATA[A nagy francia mesél&otilde;t&otilde;l, Dumas-tól kölcsönzött címet ezúttal a nagyváradi Tibor Ern&otilde; Galéria és annak alkotóközössége kapcsán vesszük el&otilde;, s bár a sztereotípiákat minden önérzetes közíró igyekszik mell&otilde;zni, a történeti tényeket sem megmásítani, sem ignorálni nem lehet, különösen ilyen rövid távon nem. Hiszen mi is az a húsz év? Az emberi civilizáció történetében egy sóhajnyi röpke pillanat, ám az alkotó ember életében akár egy végesvégzetes cselekvéssorozat is lehet, ami beletorkollhat a súlytalan nemlétbe. Ezért törekszik arra az alkotó, hogy a kreativitása, munkája, szellemi kisugárzása maradandóvá, súlyossá, determinálhatóvá tegye a mégoly rövid létet, földi pályafutást is.]]></description><encoded><![CDATA[Amikor 1990 januárjában egy maroknyi lelkes amat&otilde;r képz&otilde;m&ucirc;vész megalakította a diktatórikus nemlétb&otilde;l kitörve a cselekv&otilde; öntudat m&ucirc;helyét, önképz&otilde;körét egy Kanonok sori pincehelyiségben, még csak a nagyváradi kulturális élet színesítése volt a céljuk, úgymond összm&ucirc;vészeti alapon. Két évtized múltán több mint 250 egyéni és csoportos kiállítással büszkélkedhetnek, és mindig jutott hely folyamatosan belakott, karban tartott m&ucirc;helyükben az el&otilde;adó-m&ucirc;vészetnek, irodalomnak is. A Tibor Ern&otilde; Stúdiót jelenleg is több mint húsz alkotó tartja a magáénak, bár a fluktuáció itt is számottev&otilde; volt: a kilencvenes években megismert nevek, arcok, törekvések közül több elt&ucirc;nt (.felszívódtak., hogy ne mondjuk:kin&otilde;tték a galériát), érkeztek mások, fiatalok, akik caskalkalmanként ereszkednek le a szuterénbe, míg a .profik. zöme máig nem tudja átugrani a kultúrpolitika építette falat módoltság és ösztönösség (hogy ne mondjuk: tanultság és tehetség) között.
A Tibor Ern&otilde; Galéria közösségét, magát a pincegalériát ma már számon tartják határokon innen és túl, de ezt a körülmények, lehet&otilde;ségek, támogatottság adta kell&otilde; szerénységgel írjuk le, mert a globalizált kortárs m&ucirc;vészeti f&otilde;áramlatok (okkal, oktalanul?) nemcsak Nagyváradot kerülik el manapság, hanem jobbára az egész Kárpát-medencét, aminek els&otilde;dlegesen történeti és nemzetpolitikai okai vannak. De nem is a délibábok kergetése, hanem a horizonttágítása a feladata egy adott, önnön korlátait felismerve azokat kell&otilde; alázattal feszeget &otilde; alkotóközösségnek.
&#160;

&#160;
&#160;
&#160;
&#160;

Trifán László dalszerz&otilde;ként és gitárosként is megvillant, nagy tetszést aratva, a helybéli Fencsák Ferenc és Szántó Viola versmondással emelte az ünnepség színvonalát, amelynek megkoronázását a Fehér Mályva Hagyomány&otilde;rz&otilde; Közhasznú Egyesület aszszonykórusának bihari népdalm&ucirc;sora jelentette.
*
Március 3-án nyitják meg a Kanonok sori galéria új kiállítását, amely ugyanezen nemzetegyesít&otilde; .határtalanság. jegyében jön létre. Kocsis CsabaAz én falum cím&ucirc; fotótárlatának megnyitóján a fürd&otilde;kultúráról is szó lesz, de erre még visszatérünk. Kocsis 1959-ben született Berettyóújfaluban. Erdésznek tanult, végül mégis a tanítói pályát választotta, de dolgozott népm&ucirc;vel&otilde;ként és újságíróként is. 1978-tól 1986-ig a Naposcsibe együttes tagja. 1996-tól kulturális menedzser szül&otilde;városában, 1997-t&otilde;l a Bihari Füzetek szerkeszt&otilde;je. 2006 augusztusa óta a nagyrábéi Kossuth Lajos M&ucirc;vel&otilde;dési Ház és Könyvtár igazgatója. Irodalmi m&ucirc;sorokat állít össze barátaival, és szívesen énekel megzenésített verseket. Mint azt majd látni-hallani is fogjuk mához egy hétre.
&#160;
&#160;
&#160;

Reggeli Újság KULTÚRA 2010. február 24., szerda
&#160;

D. L.
&#160;

mulasztásunk pótlása. Érdemes felidéznünk egy ezel&otilde;tt egy hónappal történt eseményt, amelynek a magyar kultúra napja megünneplése szolgáltatott apropót, mégpedig a Várad-Biharkeresztes szomszédsági viszonylatban. Kölcsey Himnuszának születésnapján épp a Tibor Ern&otilde; Galéria alkotóközössége volt a díszvendége a Nagyváradhoz legközelebb es&otilde;, ám a trianoni gúnyhatár által a bihari megyeszékhelyt&otilde;l évtizedekre elszakított városnak, ahol a nemzeti kultúrát tárlatnyitóval ünnepelték. A biharkeresztesi helytörténeti gy&ucirc;jtemény kiállítótermében, az Ady és a Széchenyi utcák keresztez &otilde;désében lév&otilde; takaros múzeumban került sor nagyon szép érdekl&otilde;dés közepette a váradi alkotók bemutatkozására. Itt Barabás Ferenc polgármester üdvözölte a helybéli értelmiséget és a váradi vendégeket, és kedves gesztusként jelképes ajándékokat nyújtott át mindazoknak, akik Keresztesen és vonzáskörzetében a kultúra szolgálatában állnak népm&ucirc;vel&otilde;kként. Ezt követ&otilde;en Porkoláb Lajos berettyóújfalui népf&otilde;iskolai vezet&otilde; ajánlotta a helyiek figyelmébe a Tibor Ern&otilde; Stúdiót és Galériát, illetve a kiállított m&ucirc;veket: Bányai Szabados Katalin, Popon Krisztina, Trifán László, Egely György, Márton Kati, Mierlu&thorn;iu Emília, Gavrucza Tibor, Rob Ibolya, Staharóczky Júlia és Széll Kató hozták, illetve küldték el munkáikat.
&#160;
&#160;


*A fentieket annak kapcsán tartottuk fontosnak elmondani e jubileum-közeli momentumban a Tibor Ern&otilde; Stúdióról és Galériáról, hogy id&otilde;szer&ucirc;vé vált egy]]></encoded></item><item><title><![CDATA[Tibor Ernő Galéria (TEG) kiállítás Csökmőn]]></title><link>//gportal.hu/gindex.php?pg=26048534&amp;nid=5458183</link><pubDate>2010-02-24 14:55:19</pubDate><author><![CDATA[]]></author><description><![CDATA[A Hajdu-Bihar megyei településen február 17-én nyilt kiállítás a TEG tagjainak 38 munkájából. A kiállításnak a Csökmői Faluház - könyvtár és művészeti iskola adott helyet.]]></description><encoded><![CDATA[Az érkező galéria tagjait (Bányai Katalin, Szél Katalin, Sztaharóczki Júlia, Popon Krisztina, Egei György, Trifán László és Gavrucza Tibor) Varga József polgármester, Vida Edith igazgatónő, Tóth Sándor aligazgató és Kiss István helybéli református lelkész fogadták. A megnyitón közreműködtek az igazgatónő vezetésével a művészeti iskola növendékei: Nagy Petra és Nagy Bianka Mozart C-Dur fuvola duójával, Tóth András &#8211; szakszofon és francia táncdallal és ifj. Tóth Sándor harsonán Marcella, B-dur szonátájának egy tételét adta elő.
Varga József polgámester üdvözlő szavait követően Porkoláb Lajos a Berettyóújfalúi Népfőiskola elnöke, a galéria régi barátja méltatta a műveket és alkotókat. Beszédében elismeréssel szőlt arról, hogy a TEG közvetlenül a változások után jött létre egy patinás helyen a Nagyváradi Kanonok sor alaksorában és tiszteletre méltó az is, hogy miközben a mai művészetet két nyomorúság szoritja a pénz és a közöny ők mégis immár 20 esztendő működésre tekinthetnek vissza és ma már kevés Váradi van aki ne tudna a TEG létezéséről, amely számos kiállitás, könyvbemutató, kerekasztal értekezletnek adott helyet. Tiszteletre méltó az is ahogy a TEG tagjai nem riválisként, hanem egymást segítő barátokként dogoznak együtt immár két évtizede. A galéria minden tagjának eredményekben gazdag életet és folytatást kivánt. Az ünnepélyes megnyitót Trifán László két saját szerzeményével tette még emlékezetesebbé, melyet saját maga adott elő gitárkisérettel.
A megnyitót követő beszélgetést az is meleggé tette, hogy régi barátokkal találkozhattunk, akik megtiszteltek érdeklődésükkel. A csoport ugyanakkor kedves meghivást kapott Vésztőre a Bartók Béla művelődési központba Szegediné Kutasi Emma tanárnőn keresztül.

&copy; 2005-2010 - Inform Média]]></encoded></item><item><title><![CDATA[Befejeződött a Magyar Kultúra Ünnepe]]></title><link>//gportal.hu/gindex.php?pg=26048534&amp;nid=5424863</link><pubDate>2010-01-31 18:20:49</pubDate><author><![CDATA[]]></author><description><![CDATA[Január 23.-án, szombaton délután a Tibor Ernő Galériában (TEG) zárták az idei rendezvénysorozatot.
Videó &gt;&gt;&gt;
Képek &gt;&gt;&gt;]]></description><encoded><![CDATA[A Magyar Kultúra Ünnepének idei záróeseménye Fenyvesvölgyi Tamás és Fenyvesvölgyiné Tóth Zsuzsa kiállításának megnyitója volt. A megjelenteket a TEG képviseletében Mierluţiu Emília köszöntötte, majd Fleisz János, a Bihar megye és Nagyváradi Civil Szervezetek Szövetségének elnöke értékelte az idei eseménysorozatot, és szólt a jövőbeli várakozásokról, például hangsúlyosabb önkormányzati támogatásról is.&#160;

A berettyóújfalui önkormányzat képviseletében Kolozsvári István kulturális menedzser beszélt, ő nyitotta meg a Fenyvesvölgyi házaspár rendkívül gazdag tárlatát is. A művészházaspárhoz kötődő személyes élményeiről is szólt Kolozsvári, majd Fenyvesvölgyiné Tóth Zsuzsa elmondta: számára lélekkel telt meg a ház, ahogyan a kiállításra érkezőket elnézte. A megnyitó égén a Bunyitai Vince Könyvtárban megtartott fogadással zárult a Magyar Kultúra idei ünnepe.

Fried Noémi Lujza www.nagyvarad.ro&#160;
&#160;]]></encoded></item><item><title><![CDATA[Karácsonyvárás a Nobilitas Egyesületnél]]></title><link>//gportal.hu/gindex.php?pg=26048534&amp;nid=5364520</link><pubDate>2009-12-20 20:05:06</pubDate><author><![CDATA[]]></author><description><![CDATA[Széll Kató a karácsonyi asztaldíszítésr&otilde;l is beszámolt, de nem feledkezett el a népszokásokról sem: a regölésr&otilde;l és a betlehemes játékokról.]]></description><encoded><![CDATA[&#160;
&#160;
Csáki Ferenc, a Nobilitas Egyesület ügyvezet&otilde; elnöke is köszöntött minden régi tagot, majd örömmel mutatta be az újakat is. Az elnök megköszönte Jakabffy Lászlónak az önzetlen munkáját. Neki köszönhet&otilde;en avatott az egyesület emléktáblát a vártemplom falán Vitéz János püspök emlékére.
Széll Kató el&otilde;ször a karácsonyfa-állítás történetér&otilde;l tett említést. A legels&otilde; feny&otilde;fákat bécsi nemesi és nagypolgári családok házaiban állították fel a 19. század végén. Magyarországon el&otilde;ször karácsonyfa gróf Brunszvik Teréz martonvásári kastélyában állt. A 20. század elejére már világszerte elterjedt. A zöld ág állítása még régebbre, a 15. századra vezethet&otilde; vissza, említette a felolvasó. A karácsonyfa díszei közül a színes szalag a csábító kígyóra emlékeztet, az almák pedig a paradicsomi b&ucirc;nbeesés jelképei. Ugyancsak jelképesek a karácsonyi asztal kellékei: bab, borsó, lencse, amelyek b&otilde; termést hoznak az új esztend&otilde;ben. A sült hal, a diós és mákos kalács sem hiányozhat egyetlen ünnepi asztalról sem. Érdekes részleteket tudhattak meg az érdekl&otilde;d&otilde;k a karácsonyi italokról is: a forralt bor receptjét, illetve a grog történetét hallhattuk. Az összejövetel kötetlen beszélgetéssel és vidám szeretetvendégséggel zárult.
&#160;
Bényei Szabolcs &#8211; www.reggeliujsag.ro 
&#160;
A Nobilitas Egyesület tagjai szerda kora este a Kanonok sor 7. szám alatti földszinti irodában karácsonyváró összejövetelt tartottak. A bens&otilde;séges hangulatú találkozót Fodor József vikárius, az egyesület elnöke nyitotta meg szeretettel üdvözölve az új helyen a megjelenteket.
Az általános helynök ráhangolódásként néhány irodalmi részletet olvasott fel. Az els&otilde; Pál apostol szeretethimnuszának karácsonyi átirata volt. Fodor József kiemelte, nem elég a sürgés-forgás, az ünnep akkor lesz teljessé, ha áthatja a szeretet. Egy megható történet következett, valamint Tollas Pál Feny&otilde;fa cím&ucirc; verse hangzott el. A vikárius elmesélte a Csendes éj (Stille Nacht) keletkezésének történetét is. Megtudtuk, hogy 1818 karácsonyán a fels&otilde;ausztriai Obersdorf városának templomában gitárkísérettel csendült fel el&otilde;ször a muzsika. A korabeli történet szerint épp karácsony estéjén romlott el a kis templom orgonája. Ezért a kántor a gitár halk hangja mellett énekelte el az általa írott dalt. Megható és emlékezetes színfoltja volt az estének a dal közös eléneklése.]]></encoded></item><item><title><![CDATA[Adventi ünnepség a TEG-ben]]></title><link>//gportal.hu/gindex.php?pg=26048534&amp;nid=5357341</link><pubDate>2009-12-14 15:53:39</pubDate><author><![CDATA[]]></author><description><![CDATA[Az Anna Nőszövetség 2009. december 12.-én, &#160;szombaton tartotta adventi ünnepségét. Veres Kovács Attila lelkipásztor osztotta meg ünnepi gondolatait a résztvevőkkel]]></description><encoded><![CDATA[A hagyományos ünnepségen melyet a Tibor Ernő Galériában tartottak Kelemen Mária elnök köszöntötte a szép számban egybegyűlteket, aki az év végének közeledtére való tekintettel egy rövid számadást is adott az Anna Nőszövetség éves munkájáról. Elmondta, hogy az anyagi gondok ellenére sikerült minden rendezvényt megszervezni, majd pedig köszönetet mondott azoknak, akik kivették a szerepüket a jövőre fennállásának húsz éves évfordulóját ünneplő egyesület tevékenységéből. Veres Kovács Attila lelkipásztor Máté evangéliumából olvasott fel néhány igeszakaszt. A tiszteletes az emberek türelmetlen fényességre való vágyódásáról beszélt a résztvevőknek. Adventkor, amikor Jézus eljövetelére várakozunk fényességre vágyunk és ezt lámpákkal, gyertákkal pótoljuk. Ez azonban nem hozza el számunkra azt a fényességet, melyet Jézus jelenthet az életünkben. Az Advent nem a kikészülés, hanem a felkészülés ünnepe, ezért ne siettessük a karácsonyt, hanem figyelmünket fordítsuk az igazi világosság felé, járjuk be azokat az utakat, melyen az Úr érkezik el hozzánk, forduljunk egymás felé szeretettel, fogalmazott a meghívott. 
Vers és ének
Hajbók Klára négy alkalomhoz illő verssel is készült, amelyeket nagy beleéléssel szavalt el. A várad-szőlősi református egyházközség kórusa Molnár Ibolya vezetésével és harmónika kíséretével karácsonyi dalokat adott elő. A közismert karácsonyi dalok eléneklésébe a közönség is bekapcsolódott. A résztvevők könyvet kaptak ajándékba a Nőszövetségtől, végül pedig szeretetvendégséggel zárult az ünnepi hangulatot teremtő műsor.
Mészáros Tímea www.erdon.ro ]]></encoded></item><item><title><![CDATA[Emlékképek a régi Váradról]]></title><link>//gportal.hu/gindex.php?pg=26048534&amp;nid=5336694</link><pubDate>2009-11-27 14:10:15</pubDate><author><![CDATA[]]></author><description><![CDATA[Nagyvárad - Régmúlt Nagyvárad címmel Doru Sicoe újságíró, publicista képgyűjteményéből nyílt kiállítás szerda délután a Kanonok sori Tibor Ernő Galériában. Két hétig tekinthető meg a tárlat. ]]></description><encoded><![CDATA[
A régmúlt, néhány évtizeddel ezelőtti Nagyvárad arca elevenedik meg a Tibor Ernő Galériában ezekben a napokban megtekinthető képeken. A nyitóünnepségen megjelenteket a TEG alkotóközössége nevében Mierluţiu Emilia képzőművész köszöntötte. Beszédében különlegesnek&#160; nevezte a tárlatot, és annak a meggyőződésének adott hangot, hogy Doru Sicoe szakemberekhez méltó profizmussal és alapossággal merült el a részletekben. A rajztanárnő reményét fejezte ki, hogy a szebb napokat is látott épületek egyszer újra régi fényükben fognak tündökölni. Mircea Călin Lungu építész úgy vélte: a képek lenyűgözőek és elgondolkodtatnak minket. Ugyanakkor figyelmeztetnek: keveset gondolunk arra, hogy miként vált számunkra oly kedvessé ez a város. Nézegetve az egykori képeslapokat és fényképeket, kibontakozik előttünk az a gazdasági, kulturális és társadalmi fejlődés, melyen a település a 19-20. század fordulóján keresztül ment. Akkoriban minden másképp történt mint most, a helyi közösség valóban mindent elkövetett annak érdekében, hogy korszerű európai várossá váljék Nagyvárad. Az erőfeszítések eredményhez vezettek, a száz éve épült ingatlanokban öröm és büszkesség volt lakni. 
Kordokumentum értékű
Doru Sicoe elárulta: több mint nyolcvan, kordokumentum értékkel bíró képet állított ki, melyek arról tanúskodnak, hogy a 1898-1980 közötti időszakban milyen átalakuláson ment keresztül a partiumi megyeszékhely. Egyes épületek már nem léteznek, és néhány szobrot is hiába keresnénk napjainkban. A publicista különben tíz éve gyűjti a képeslapokat, az archív felvételek készítési dátumának kinyomozásában nagy segítséget nyújtott neki Péter I. Zoltán helytörténész, újságíró, a Bihari Napló volt munkatársa. 
A vernisszázson közreműködött Thurzó Sándor József brácsaművész, aki Bihari Sándor, Dankó János és Charlotte Hampé egy-egy szerzeményét játszotta el mélyhegedűn, és S. Németh Katalin, aki Emőd Tamástól és Mihai Eminescutól szavalt egy-egy költeményt. Az ingyenes kiállítás két hétig tekinthető meg, hétfő kivételével hétköznaponként 10-16 óra között tekinthető meg.
www.erdon.ro 
]]></encoded></item><item><title><![CDATA["Nagyvárad kulturális jelensége"]]></title><link>//gportal.hu/gindex.php?pg=26048534&amp;nid=5278365</link><pubDate>2009-10-16 10:19:25</pubDate><author><![CDATA[]]></author><description><![CDATA[Nagyvárad - Csütörtök délután számos érdeklődő jelenlétében Széll Katalin nagyváradi képzőművész alkotásaiból nyílt kiállítás a Tibor Ernő Galériában. A tárlat 2009. október 30-ig tekinthető meg. 
Képek &gt;&gt;&gt;
&#160;&#160;
&#160;
&#160;
&#160;
&#160;

&#160;]]></description><encoded><![CDATA[&#160;

&#160;Számos ismerős, jóbarát és tisztelő jelenlétében nyitották meg csütörtök délután Széll Katalin képzőművésznek, a váradi Tibor Ernő Galéria egyik irányítójának a kiállítását a Kanonok sori képtárban. Dr. Fleisz János egyetemi tanár, a Bihar Megyei és Nagyváradi Civil Szervezetek Szövetségének (BINCISZ) az elnöke kifejtette: a vernisszázs az októberben zajló, ötödjére megszervezett&#160;&#160;A művelődés hete-
A tanulás ünnepe rendezvénysorozat részét képezi, melynek célja az élethosszig tartó művelődésnek és tanulásnak a népszerűsítése. Ilyenkor ugyanakkor a helyi értékek felmutatására is lehetőség nyílik, mely által megerősödik a közösség, ami azért fontos, mert számos olyan idegen hatás ér bennünket, melyek negatívan befolyásolhatják kultúránkat. "A mostani kiállítás egy olyan alkalom, amikor nem csupán egy kiváló alkotónak a műveivel ismerkedünk meg, hanem olyan valakivel is találkozhatunk, aki a helyi kulturális élet egyik szervezője", hangsúlyozta a történész. 
Biztos pont
Bányai Szabados Katalin, a TEG művészeti vezetője Nagyvárad kulturális jelenségének nevezte az ünnepeltet, kiemelve kedvességét és sokoldalú tevékenységét. Kifejtette: Széll Katalin hatvanöt évvel ezelőtt született Zsibón, fiatalkorában Nagybányára került, ahol hatással volt rá a város hangulata. Első önálló kiállítása 1974-ben nyílt meg szülővárosában. Váradra házasságkötése után költözött, hamar beilleszkedett az itteni képzőművészeti életbe. Első egyéni tárlatának a Szakszervezetek Művelődési Háza biztosított helyszínt, a Tibor Ernő Galériában öt évvel ezelőtt mutatkozott be alkotóművészként. 
Mierluţiu Emilia textilművész, rajztanár szerint a színgazdag képek csodálatot és érzékenységet sugallnak, azt tükrözik, ahogyan Széll Katalin rácsodálkozik a természetre. Az alkotó megpróbál azonosulni a látottakkal, és ez örömteli érzés átragad a nézőkre is. Anca Popescu Raţiu, a Bihar Megyei Művelődési Felügyelőség Kulturális tanácsosa arra hívta fel a figyelmet, hogy az erdők ábrázolásakor a művésznő csak a fák törzseit jeleníti meg. Megitélésében ez a stabilitást szimbolizálja, ilyen biztos pontot, támaszt jelent Széll Katalin az ismererősei számára. 
Az eseményen közreműködött S. Németh Katalin (szavalat), Bogdán Bódis Ádám (gitár) és Páll Tímea (ének). A tárlat október 30-ig tekinthető meg, hétfő kivételével hétköznaponként 11-16 óra között.
Ciucur Losonczi Antonius www.erdon.ro 

&#160;
&#160;
]]></encoded></item><item><title><![CDATA[A nagyváradi civil vezetők és művészek Tatán]]></title><link>//gportal.hu/gindex.php?pg=26048534&amp;nid=5240068</link><pubDate>2009-09-17 14:44:46</pubDate><author><![CDATA[]]></author><description><![CDATA[A tatai Magyary Zoltán Népfőiskolai Társaság ügyvezetője Keresztesi József főtitkár meghívására a&#160;Bihar Megyei és Nagyváradi Civil Szervezetek Szövetsége (BINCISZ) és társszervezete a Tibor Ernő Képzőművészeti Alapítvány és Galéria 5 tagú küldöttséggel képviseltette magát a tatai civil napokon. A dr. Fleisz János BINCISZ elnök által vezetett delegációban a következők kaptak helyet: Fleisz Judit (alelnök, Sapientia Varadiensis Alapítvány), Széll Kató, Popon Krisztina és Egei György művészek, &#160;mindhárman a Tibor Ernő Galéria képviseletében.
&#160;
BINCISZ küldöttség a Tatai Civil találkozón &gt;&gt;&gt;
&#160;
Tatai civil találkozó a Bordó Házban &gt;&gt;&gt;
&#160;
Művészek Találkozója Tatán &gt;&gt;&gt;
Tibor Ernő Galéria Kiállítása Tatán &gt;&gt;&gt;]]></description><encoded><![CDATA[A negyven Tata és kistérségében működő civil szervezet rendezésében létrejött 10 napos eseménysorozatba a váradiak több ponton is bekapcsolódtak. Így első nap a várossal való ismerkedés mellett részvettek a VI. Tata és Kistérsége Civil Napok megnyitón, másnap pedig három rendezvénynek is meghívottai vagy szereplői voltak. Délelőtt a tatai Angyalok és Tündérek Galéria ízlésesen és korszerűen berendezett termében került sor a nagyváradi és tatai képzőművészek baráti találkozójára, ahol a váradiak néhány ismert tatai művésszel ismertették meg tevékenységüket és tárgyalták meg a kapcsolatok továbbfejlesztésének lehetőségeit és formáit. Délután az Eötvös József Gimnázium tágas dísztermében került sor a nagyváradi Tibor Ernő Galéria 11 művészének a kiállítására. Kövesdi Mónika tatai művészettörténész nagyra értékelte a kiállítási anyagot, amely egyfajta keresztmetszetet adott a művészek által képviselt különböző irányzatokból. Ezután a tatai Bordó Házban civil találkozóra került sor a BINCISZ és a most bejegyzett Tatai Civil Társulás között. Utóbbi elnökének, Izing Lászlónak a köszöntő és ismertető szavai után, dr. Fleisz János bemutatta a BINCISZ tevékenységét, majd társ-és partnerszervezetek ismertetése következett. A nagyszámú jelenlévő érdeklődéssel fogadta a váradiak bemutató anyagait, illetve a tevékenységük eredményeit, igazoló kiadványokat. Az élénk civil élettel rendelkező, festői fekvésű Tata számos kapcsolódási pontot szolgál a további együttműködés kialakítására, ennek a szándékát a jó hangulatú civil találkozó végén, kölcsönösen megfogalmazták.

&#160;
Nemzetközi civil találkozó
&#160;
A Tata és kistérségében működő 40 civil szervezet rendezésében létrejött tíznapos eseménysorozatba a váradiak több ponton is bekapcsolódtak. A Tibor Ernő Galéria 11 művésze állította ki munkáit.
&#160;
A tatai Magyary Zoltán NépfőiskolaiTársaság ügyvezetője, Keresztesi József főtitkár meghívására a Bihar Megyei és Nagyváradi Civil Szervezetek Szövetsége (BINCISZ) és társszervezete a Tibor Ernő Képzőművészeti Alapítvány és Galéria öttagú küldöttséggel képviseltette magát a tatai civil napokon. A dr. Fleisz János BINCISZ-elnök által vezetett delegációban a következők kaptak helyet: Fleisz Judit (alelnök, Sapientia Varadiensis Alapítvány), Széll Kató, Popon Krisztina és Egei György művészek, mindhárman a Tibor Ernő Galéria képviseletében.
A Tata és kistérségében működő negyven civil szervezet rendezésében létrejött tíznapos eseménysorozatba a váradiak több ponton is bekapcsolódtak. Így, első nap a várossal való ismerkedés mellett részt vettek a VI. Tata és Kistérsége Civil Napok megnyitóján, másnap pedig három rendezvénynek is meghívottai vagy szereplői voltak.
Délelőtt a tatai Angyalok és Tündérek Galéria ízlésesen és korszerűen berendezett termében került sor a nagyváradi és tatai képzőművészek baráti találkozójára, ahol a váradiak néhány ismert tatai művésszel ismertették meg tevékenységüket, és tárgyalták meg a kapcsolatok továbbfejlesztésének lehetőségeit és formáit. 
Délután az Eötvös József Gimnázium tágas dísztermében került sor a nagyváradi Tibor Ernő Galéria 11 művészének a kiállítására. Kövesdi Mónika tatai művészettörténész nagyra értékelte a kiállítási anyagot, amely egyfajta keresztmetszetet adott a művészek által képviselt
különböző irányzatokból.
Bemutató anyagok
Ezután a tatai Bordó Házban civil találkozóra került sor a BINCISZ és a most bejegyzett Tatai Civil Társulás között.
Utóbbi elnökének, Izing Lászlónak köszöntő- és ismertető szavai után, dr. Fleisz János bemutatta a BINCISZ tevékenységét, majd a társ- és partnerszervezetek ismertetése következett. A nagyszámú jelenlévő érdeklődéssel fogadta a váradiak bemutató anyagait, illetve a tevékenységük eredményeit, igazoló kiadványokat.
Az élénk civil élettel rendelkező, festői fekvésű Tata számos kapcsolódási pontot szolgál a további együttműködés kialakítására, ennek a szándékát a jó hangulatú civil találkozó végén, kölcsönösen megfogalmazták.
&#160;
Forrás: Bihari Napló&#160;]]></encoded></item><item><title><![CDATA[Berde Mária, az elfeledett író]]></title><link>//gportal.hu/gindex.php?pg=26048534&amp;nid=5226855</link><pubDate>2009-09-08 12:53:05</pubDate><author><![CDATA[]]></author><description><![CDATA[Csütörtökön a váradi Szent László Gimnázium egyik osztálytermében szokásos havi összejövetelüket tartotta a Premontrei Öregdiákok Egyesülete. Ezúttal Széll Katalin volt a meghívott.]]></description><encoded><![CDATA[&#160;
Pásztai Ottó egyesületi elnök szokásos bevezető szavait követően Széll Katalin képzőművész, a váradi Tibor Ernő Galéria egyik vezetője tartott előadást a TEG-ről és Berde Mária írónőről, költőről, műfordítóról.
Arra emlékeztette a jelenlevőket, hogy a Tibor Ernő Galériát 1990 januárjában hozta létre egy maroknyi lelkes képzőművész-csoport, abból a célból, hogy színesítse a város kulturális é l e t é t 
és alternatívát nyújtson ö s s z m ű v é s z e t I t é r e n .
Az alapítványként, alkotó stúdióként és kiállító teremként működő TEG az elmúlt közel húsz esztendőben ismertté és elismertté vált hazai és nemzetközi szinten egyaránt. A 20 tagnak körülbelül 300 egyéni és csoportos kiállítása nyílt eddig a világ különböző tájain, a pincegaléria pedig nem csupán tárlatoknak biztosít helyszínt, hanem koncerteknek, előadásoknak, irodalmi esteknek és jótékonysági rendezvényeknek is.
&#160;
Női egyenjogúság
A Berde Máriáról szóló érdekfeszítő előadás során (melyet Hajbók Klára szavalatai színesítettek) többek közt elhangzott: a napjainkra elfeledett író 120 évvel ezelőtt született Kackón. Középiskolásként a hires nagyenyedi Betlen Kollégiumban járt, már diáklány korában élénk érdeklődést tanúsított az irodalom iránt. Első v e r s e 1906-ban, a Pesti Naplóbanjelent meg, első önálló kötete pedig 1912-ben látott napvilágot. Huszonhárom évesen Münchenbe utazik angol és német nyelvet tanulni, ahol tüdőbajt kap, mely egész életére kihatással lesz. Első regénye 1917-ben került ki a nyomdából, ebben a női egyenjogúság problémáját feszegeti. 1920 at követően helyet foglal magának a kibontakozó irodalmi életben: sorra jelennek meg a regényei, és a szerkesztőségek ajtójai is megnyílnak előtte. Egy ideig a nagyváradi kereskedelmi leányiskolában is tanított. 1924-ben ment férjhez Róth Jenő irodalomkritikushoz, párja szilárd támasz, segítő és megértő társ számára. A harmincas évek közepétől a betegsége Kolozsvárhoz kötötte az írónőt. A háború után így is szerepet vállalt az újraszerveződő erdélyi Magyar irodalmi életben, a népek testvériségét vallotta. Hatvan évvel ezelőtt, 1949-ben hunyt el, sírja a Házsongárdi temetőben található.
&#160;
&#160;
iucur Losonczi Antonius - Bihari Napló
&#160;
C]]></encoded></item><item><title><![CDATA[Anna napi ünnepség Nagyváradon]]></title><link>//gportal.hu/gindex.php?pg=26048534&amp;nid=5154930</link><pubDate>2009-07-28 12:01:07</pubDate><author><![CDATA[]]></author><description><![CDATA[A nagyváradi Anna Nőszövetség Anna napi ünnepséget szervezett vasárnap délután a nagyváradi Tibor Ernő Galériában.]]></description><encoded><![CDATA[Az ünnepség Trifán László muzsikálásával kezdődött, majd Kelemen Mária, a nőszövetség elnöke mondott megnyitóbeszédet. Ennek hangvétele azonban nem volt derűs, vidám, ahogy azt ilyen események alkalmával talán megszokott, ugyanis az elnökasszony a nőszövetség rendkívüli gondjairól számolt be a jelenlevőknek elárulva, hogy már felmerült bennük annak lehetősége is, hogy felszámolják a tizenkilenc évvel ezelőtt létrehozott Anna Nőszövetséget. E szomorú helyzet kialakulásának több oka van: a vállalkozók a gazdasági krízisben nehéz helyzetbe kerültek, így nem, vagy csak nagyon csekély mértékben szponzorizálják a szervezetet, a tagdíjbefizetésekkel is gondok vannak, és mindemellett megszigorították a civil szervezetek működését szabályozó jogszabályokat.
&#8222;Ma már csak mérlegképes könyvelő végezheti a civil szervezetek könyvelését is, ez pedig pénzbe kerül, nem is kevésbe&#8221; - mondta az elnökasszony, majd hozzátette, hogy ezek után merült fel a szövetség vezetőségében az a gondolat, hogy meg kellene szüntetni a szervezetet, csakhogy még a felszámolás is pénzbe kerül. Mindezeket figyelembe véve, valamint tekintettel arra, hogy a szövetség jövőre lesz húsz éves, mégiscsak úgy döntöttek, hogy még legalább egy évig működtetni fogják a szervezetet, hogy méltóképpen ünnepelhessék meg a szövetség húsz éves fennállását.
Vers, zene
A kissé elszomorító bevezető után Hajbók Klára szavalt egy Szabolcska Mihály verset és elmondta Jenei József lelkipásztor prózai írását a szeretetről, majd Széll Kató, a szövetség titkára tartott előadást Berde Mária írónőről, aki munkásságával az Erdélyben együttélő nemzetek kölcsönös megértésére törekedett. Az előadásból megtudtuk, hogy Berde Mária azt vallotta, hogy a népek kölcsönös megismerése gátat vethet minden nacionalista törekvésnek. E törekvés jegyében kiemelkedőek Eminescu-fordításai, melyek elmaradhatatlan részei minden magyar nyelvű Eminescu antológiának.
Az ünnepségen köszöntötték a kilencven éves Kazacsay Annát, aki egy verssel és egy dallal üdvözölte a jelenlévőket. Végezetül zenés-verses összeállítás következett Hajbók Klára és Trifán László közreműködésével, majd az esemény végén minden megjelent egy-egy könyvet kapott ajándékba.
&#160;
Papp István www.erdon.ro]]></encoded></item><item><title><![CDATA[A Holnapról a Nobilitasnál]]></title><link>//gportal.hu/gindex.php?pg=26048534&amp;nid=5085398</link><pubDate>2009-06-18 09:28:06</pubDate><author><![CDATA[]]></author><description><![CDATA[A nyári vakáció előtti utolsó összejövetelét tartotta meg kedden délután a Bihar megyei nemesek szervezete, a Nobilitas Egyesület a szokásos, Kanonok-sori helyszínen. ]]></description><encoded><![CDATA[
Ezúttal Széll Katalin, az egyesület titkára tartott előadást Emőd Tamás váradi költőről, a Holnap társaság és Antológia egyik meghatározó tagjáról. Előadásában Széll Katalin kitért a költő életének ismertetésére, a Holnap antológia születésére, amelynek anekdotája az előadás egyik legszórakoztatóbb része volt. Ady Váradra érkezik, ez abban az időben történik, amikor Budapesten se lapja, se gyökere se igazán nagy népszerűsége nincsen, és hazaérve értesül a 'régi fiúktól' egy folyóirat tervéről, ami nagyon fellelkesíti, hiszen: &#8222;most kellene csak igazán alulról, a vidékről, a népből megindítani a forradalmat, legalább az irodalomban, ha máshol nem lehet.&#8221; Még Ady hazaérkezésének éjszakáján véglegessé válik a bemutatkozó kötet terve, már csak a cím hiányzik. A társaság tagjai Adyt, a híresen jó címadót ostromolják. &#8222;De Ady már nagyon álmos volt, s hogy elutasítsa az ostromot, csak ennyit mondott: Hagyjátok... majd... holnap... Mire a lelkesedés szinte egyszerre tör fel a jelenlevőkből. Úgy van... holnap. Legyen a nevünk A Holnap!&#8221; Ezt követően Ady és Emőd Tamás kapcsolatát ecsetelte az előadó, majd a váradi költő betegségéről és haláláról szólt. Széll Katalin eképpen fejezte be előadását: &#8222;Ha Emőd látná, biztos elégedett mosollyal nyugtázná, hogy bálványa, mestere, barátja, cimborája szavai maradtak meg az utókor számára a sírkövén: 'már minden álom, semmi sem való, csak a mese az örökkévaló'. Ő az egyetlen az egykori Holnap gárdájából, aki honi földben alussza álmát.&#8221;
Pap István
&#160;
]]></encoded></item><item><title><![CDATA[Ruzicskay György emlékkiállítás]]></title><link>//gportal.hu/gindex.php?pg=26048534&amp;nid=5032513</link><pubDate>2009-05-13 12:01:46</pubDate><author><![CDATA[]]></author><description><![CDATA[&#160;&#160;Felújították a Tibor Ernő Galériát &gt;&gt;&gt;&#160;
&#160;
&#160;]]></description><encoded><![CDATA[
&#160;
Ruzicskay György (1896-1993)&#160;&#160; Tovább &gt;&gt;&gt;&#160;
&#160;&#160; Cikk
&#160;
&#160;
&#160;
&#160;

&#160;
&#160;
&#160;

&#160;
&#160;
&#160;

&#160;


Sokakat vonzott a nagyváradi Tibor Ernő Galériába, a Festum Varadinum keretében megszervezett emlékkiállítás Ruzicskay György festőművész munkáiból.

Trifán László művész, a Tibor Ernő Galéria tagja nyitotta meg az ünnepséget. Elmondta: márciusban a galéria fennálásának 19. évét ünnepelték. Változatosan telt el a 19 esztendő, a lendület hol erősödött, hol látszólag gyengült, de a galéria változatlanul jelen volt Várad kulturális életében, a "kultúrtortában" mely tartalmazza az eltelt két évtized mozzanatait. Kiemelte a Megyei Tanács, valamint Gavrucza Tibor tanácsos és lelkész hozzájárulását a galéria felújításához. Ezt követően Gavrucza Tibor elszavalta Ady Endre Az Értől az óceánig című versét, mely a későbbiekben románul is elhangzott, Anca Popescu Raţiu, a megyei Kultúrális és Hagyományörzési Központ munkatársa tolmácsolásában. 

Vízközelség

Fleisz János, a Bihar megyei és Nagyváradi Civil Szervezetek Szövetségének elnöke méltatta a kiállítás jelentőségét, s a megnyitón jelenlévő szarvasiak, valamint a váradiak között létrejött kapcsolat miatti örömét fejezte ki. Mint mondta, szimbólumértékű a 64 év szünet után létrejött kiállítás.
Dr. Reszkető Péter, a Szarvason megalapított Ruzicskay György Közalapítvány kuratóriumának elnöke kiemelte: a festő művészi pályája Nagyváradról indult, munkáját, külföldi útjit egyaránt támogatták váradi és szarvasi mecénások. Pomogáts Béla irodalomtörténész arról szólt: Ruzicskay képein a vízközeli élet nyomai fedezhetőek fel, "egy vízközelben élő művész egészen másképp fest, mint valaki a szárazföld mélyéről". Külföldön készült képein is mintha a víz párájának az emléke érződne, s mintha a Körös-parti perspektívát idéznék velencei festményei is. Tasnádi Attila művészettörténész hangsúlyozta: van még felfedeznivaló Ruzicskay munkásságában. Anca-Popescu Raţiu felszólalását követően Gavrucza-Nagy László gitár-improvizációjával ért véget az ünnepélyes megnyitó. 
&#160;

Kultúra

Ruzicskay kiállítás &#8211; Szelet a kultúrtortából
[ 2009. május 14., 12:40 ]

&#160;&#160; Ruzicskay Váradon érlelődött művésszé

Hatvannégy év után újból Ruzicskay-alkotásokból nyílt kiállítás Váradon. Ruzicskay György (Szarvas, 1896. augusztus 16. &#8211; Budapest, 1993. január 31.) festőművész a Körös-parti városban kezdett kibontakozni, itt forrott ki igazi alkotóvá. A Tibor Ernő Galériában kiállított képeit a szarvasi Ruzicskay-múzeumból hozták el. Az alkotóházban több ezer alkotását gyűjtötték össze, ebből a gazdag gyűjteményből válogattak. A kiállítás május végéig tekinthető meg.

A frissen felújított Tibor Ernő Galériában kedd délután a XVIII. Festum Varadinum rendezvénysorozat keretében tartották meg a vernisszázst. A szépszámú közönséget a TEG alkotóközösségének nevében Trifán László köszöntötte. Mint mondta, a galéria 19. születésnapját márciusban ünnepelték. Induláskor sokan voltak szkeptikusak, megjegyezvén: úgyis hamar kifullad majd a dolog, és lám, azóta is lelkesen tevékenykedik a közösség. A TEG mindig jelen volt, ahol kellett. A nagyváradi kultúrtorta kerekségéhez a Tibor Ernő Galéria is hozzájárul. Szólt arról is: Gavrucza Tibor sikeres pályázásának köszönhetően felújíthatták a pincegalériát. Trifán László albumot is készített: újságcikkek, fotográfiák, más dokumentumok mesélnek a TEG sokrétű tevékenységéről.
Ezután Gavrucza Tibor székelyhídi lelkipásztor, a Tibor Ernő Stúdió tagja elmondta Ady Endre Az Értől az Óceánig című versét.
Fleisz János, a Bihar Megyei és Nagyváradi Civil Szervezetek Szövetségének elnöke megemlítette: a TEG a legelső Varadinum óta részt vesz a rendezvénysorozat színesítésében. Arról is szólt: örvendetes, hogy összejött ez a kapcsolat a szarvasiakkal, akikkel a tavalyi Varadinumkor találkoztak, és azóta széleskörűvé vált ez az együttműködés. Ruzicskay György annak idején váradi mecénások támogatásával jutott el Münchenbe. Az első kiállítása 1920-ban volt Nagyváradon (&#8217;37-ben távozott a városból), az utolsó pedig 1945-ben. Hatvannégy év után újból Ruzicskay-műveket állítanak ki itt. Flesz végül hangsúlyozta a hagyományőrzésnek, az értékek megismertetésének fontosságát.
Reszkető Péter, a szarvasi Ruzicskay György Közalapítvány kuratóriumi elnöke kifejtette: igyekeztek a legszebb képeket elhozni a gyűjteményből. Tavaly ősszel a délvidéki Kishegyesen rendeztek tárlatot a festőművész alkotásaiból. Megemlítette: örvendetes, hogy sikerült Szarvason szobrot állítani Ruzicskaynak az idén márciusban.
Pomogáts Béla irodalomtörténész személyesen is ismerte a festőt. Elmondta: a kilencvenes évek legelején látogatott el az alkotó műtermébe. Bámulatba ejtette a képek színvilágának gazdagsága. Megjegyezte: a vízközeli élet nyomai fedezhetők fel képein. Másként fest egy vízközeli ember, más a látásmódja. Mintha ott lenne az alkotásokon a víz párájának emléke, a ködfüggöny másféle jelentést, hangulatot ad a látványnak. Pomogáts arról is szólt: a művész otthonos volt Európában. Miközben fölidézte Európa életképeit, megtartotta azt a jellegzetességet, amit a Körös-part világa jelent.
Ruzicskay élete egyharmad részét Szarvason, egyharmadát Váradon, egyharmadát pedig a nagyvilágban (München, Párizs, Róma) töltötte &#8211; fejtegette Tasnádi Attila művészettörténész. Kitűnő kritikusok méltatták műveit. A váradi évek csak a kritikákból rekonstruálhatók. Baráti segítséggel érkezett a Pece-parti Párizsba: katonatársa, Schwartz Ferenc megígérte, hogy bevezeti az itteni értelmiségi körbe. Az ifjú művész itt vált klasszikus értelemben festővé, Váradnak nagy-nagy jelentősége van a kibontakozásában. A festő nagy hangsúlyt helyezett a tanulásra, univerzálisan gondolkodott.
Anca Popescu Raţiu, a Bihar megyei művelődésügyi igazgatóság képviselője méltatta a csodás kiállítást és a TEG tagjainak összetartását. A képzőművészet pedig túlmutat a nyelvi nehézségeken. Köszöntőjét Az Értől az Óceánig című románra fordított Ady-vers elszavalásával zárta.
Az ünnepségen Gavrucza Nagy László játszott gitáron az alkalomhoz illő muzsikát.

Tóth Hajnal
Reggeli Újság (www.reggeliujsag.ro)&#160;


&#160;


&#160;

]]></encoded></item><item><title><![CDATA[SZOBORAVATÓ NAGYVÁRAD ÉS SZARVAS VONZÁSÁBAN]]></title><link>//gportal.hu/gindex.php?pg=26048534&amp;nid=5002997</link><pubDate>2009-04-24 07:17:21</pubDate><author><![CDATA[]]></author><description><![CDATA[A Bihar Megyei és Nagyváradi Civil Szervezetek Szövetsége (BINCISZ) fontosnak tartja az egykor összetartozó területek kulturális és közéleti együttműködését. Ennek volt következménye március 15-én Szarvason Ruzicskay György festőművész bronz mellszobrának közös felavatása.
&#160;
&#160; ]]></description><encoded><![CDATA[


A magyarság nemzeti ünnepén, március 15-én a Bihar Megyei és Nagyváradi Civil Szervezetek Szövetsége (BINCISZ) 9 tagú küldöttséggel vett részt a szarvasi születésű, de Nagyváradhoz is szorosan kötődő festőművész Ruzicskay György (1896-1993) szobrának avatóünnepségén a szarvasi Ruzicskay Ház kertjében. A küldöttség a főszervező dr. Fleisz Jánoson a BINCISZ elnökén kívül, a következőkből állt: Lajos Annamária a BINCISZ főtitkára, Dukrét Géza a PBMEB elnöke, Fleisz Judit a Sapientia Varadiensis Alapítvány alelnöke, valamint Kapy István az EMT , Nagy Aranka az EKE, Széll Katalin a Tibor Ernő Galéria, Vincze Zsolt az Alma az Mater Alapítvány és Vonház Antal a Premontrei Öregdiákok Egyesülete képviseletében. A küldöttséget a Ruzicskay György Közalapítvány, a Szarvasért Alapítvány és más civil szervezetek vezetői fogadták. A szobor elkészítése érdekében széles összefogás jött létre, amelyhez 55 szarvasi polgár, 25 ottani közintézmény és cég önzetlen adakozása járult, valamint az a sikeres pályázat, amelyben a BINCISZ is részt vett, ezzel jelentősen hozzájárulva a műalkotás megszületéséhez, ápolva a Váradhoz és Biharhoz kötődő értékeket, bárhol is legyenek azok. A Mihály Bernadett által készített szobrot Mihaleczné Kovács Mária és dr. Reszkető Péter alapítványi elnökök leplezték le a nagyszámú érdeklődő jelenlétében. Dr. Molitorisz Pál helytörténész és Domokos László elnök méltatták az adományozók önzetlenségét és a civil összefogás jelentőségét. Az adományozók dr. Demeter László kurátor által összeállított Ruzicskay György életét bemutató &#8222;Az Értől az Óceánig&#8221; című kiadványt és egy emléklapot kaptak kézhez. Az avatóünnepséget egy a festőművészről készült film vetítése követte, amely kihangsúlyozta Nagyvárad szerepét a művész elindulásában és kiemelkedő alkotói pályafutásában. 
Ismerkedés, városnézés
A házigazdák segítségével a váradi küldöttség megismerkedett a szarvasi civil szervezetek tevékenységével és a Hármas-Körös menti várossal. Meglátogatták a Tessedik Sámuel Múzeumot, útba ejtették a szarvasi arborétumot és a Hármas-Körös partját. Megtekintették a történelmi Magyarország középpontját Szarvas területén, a Holt-Körös mentén. Az arborétum szomszédságában kis domb, és a rajta álló stilizált terméskő szélmalom őrzi az egykori ország közepének emlékét. A szélmalmot 1939-ben építették, a II. világháború után sorsára hagyták, majd az 1991-ben felújították, és környékére tölgyfasort telepítettek.
Közös tervek
A találkozás során számos közös terv is megfogalmazódott a további kapcsolatok kiépítésére, úgy a BINCISZ-el, mint a többi szervezettel is. Ezek például a nyugdíjas szervezetek együttműködését, az emlékművek lajstromának kiegészítését és a további közös pályázatokat érintették. Nagyszabású együttműködésben állapodtak meg a 2009-es Varadinum rendezvénysorozat keretében, amikor Nagyváradon a Tibor Ernő Galériában, 1945 után ismét Ruzicskay György kiállításra kerül sor. A szervezők a Szarvason őrzött képek bemutatása mellett, szeretnék felkutatni a művésznek a nagyváradiak birtokában lévő alkotásait, illetve a hozzá kötődő dokumentumokat, hogy azokkal kiegészítsék a szarvasi gyűjteményt, illetve, hogy ismertté tegyék ezeket szélesebb körben. A hasznos és tartalmas találkozó hozzájárult egymás jobb megismeréséhez és a Körös-menti térségek összetartozásának megerősödéséhez.&#160;
&#160;


    
    
        
            
            Ruzicskay György (1896-1993)
            1896-ban Szarvason született, parasztcsalád gyermekeként. 1919-től 
            Baráth Móric nagyváradi festőiskolájában képezte magát, majd Nagyvárad támogatásával 1921-1924 között a Müncheni Akadémián tanult. Első önálló kiállítását 1924-ben Nagyváradon rendezte, 1925-ben itáliai, 1927-ben franciaországi tanulmányutat tett, majd Szarvason és Nagyváradon dolgozott. Az 1927-es nagyváradi kiállításáról a Nagyváradi Napló elismeréssel állapítja meg: &#8222;Ady elindulása óta nem volt Nagyváradnak Ruzicskay kiállításához hasonló eseménye.&#8221; 1927-1928-ban készült egyik fő műve, a Szerelemkereső 112 lapos rajzsorozata, amely 1935-ben jelent meg Nagyváradon. 1936-ban a Sonnenfeld nyomda jelentette meg Váradon Világosság felé című rajzsorozatát. 1939-ben nagyobb műegyüttest készített Százhalombattán, de gyakran visszatért szülővárosába, Szarvasra is. Az 50-es évek második felétől sokat utazott, hosszabb időt töltött Párizsban, ahol a díjak és a kritikai fogadtatás szerint jelentős szakmai és közönségsikert ért el. 1975-ben Szarvas díszpolgára lett. Munkásságáért 1973-ban Munkácsy-díjjal jutalmazták. Elnyerte az Érdemes művész (1976) és a Kiváló művész (1982) címet. 1960-ban szülővárosától alkotóházat kapott, ettől kezdve felváltva dolgozott Párizsban és Magyarországon. Képei megtalálhatók a Magyar Nemzeti Galériában és állandó kiállításon láthatók Szarvason, a Ruzicskay Alkotóházban, amelynek anyagában több nagyváradi vonatkozású kép illetve kiadvány is helyet kapott. Ruzicskay György minden olyan tényt és eszményt elfogadott, amelyben az emberiség értékközpontú életvitele és haladás iránti vágya megnyilatkozott.
        
    

]]></encoded></item><item><title><![CDATA[Székelyhíd szelleme képekben]]></title><link>//gportal.hu/gindex.php?pg=26048534&amp;nid=4809121</link><pubDate>2008-12-22 11:12:11</pubDate><author><![CDATA[]]></author><description><![CDATA[A Tibor Ernő Galéria kilenc tagjának a székehyhídi alkotótáborban készült képeiből nyílt kiállítás pénteken délután Nagyváradon.]]></description><encoded><![CDATA[&#160;
&#160;
&#160;


A székelyhídi alkotótábor gazdagon illusztrált eredményét láthatja a nagyváradi nagyérdemű két héten át a nagyváradi Tibor Ernő Galériában. A péntek délutáni megnyitón Gavrucza Tibor, a galéria egyik tagja mondott köszöntő beszédet: elárulta, hogy a székelyhídi alkotótáborban készült alkotások láthatók a tárlaton, de egy kakukktojás is akad a kiállított képek között, ugyanis a Garasos hidat ábrázoló kép a tavaly készült. Ennek apropóján Gavrucza Tibor elmondta, hogy aláírást gyűjtenek annak érdekében, hogy állítsák vissza a régi Garasos hídra emlékeztető, időközben tisztázatlan okok miatt eltűnt emléktáblát a híd talapzatára. Végezetül hozzátette: &#8222;Legyen ez a kiállítás Mikulás napi ajándék azoknak, akik most megjelentek, és adventi ajándék mindazoknak, akik ezután fogják meglátogatni a kiállítást.&#8221;
Művészet a szupermarketben
Németh. S. Katalin szavalata után egy rövidfilmet vetítettek le, melyet Trifán László állított össze az alkotótáborban készített fényképekből és videofelvételekből. A nagy sikert aratott kisfilm után Anca Popescu Ratiu, a Hagyományos Művészetet Promováló Központ igazgatója szólalt fel. Kedélyes hozzászólásában megígérte, hogy az intézmény igazgatójaként megpróbál minden tőle telhetőt megtenni azért, hogy a mérnöki aggyal gondolkodó város-&#160;és megyevezetők jobban támogassák a kulturális rendezvényeket. Kilátásba helyezte egy kétnapos karácsonyi kiállítás lehetőségét az egyik nagyváradi bevásárlóközpontban; azért ilyen helyen, hogy &#8222;azok emberek, akik bevásárolni mennek, fussanak össze velünk is.&#8221;
]]></encoded></item><item><title><![CDATA[Akik megőrizték emberi arcukat]]></title><link>//gportal.hu/gindex.php?pg=26048534&amp;nid=4699609</link><pubDate>2008-10-15 14:42:17</pubDate><author><![CDATA[]]></author><description><![CDATA[Tizennyolc éves lett a nagyvárasdi Tibor Ernő képzőművészeti csoport és galéria. A felnőttéválás megünneplésére jubileumi közös tárlatot szerveztek, melynek megnyitójára március 26-án, szerdán este került sor a galériában.]]></description><encoded><![CDATA[&#160;


A megnyitón Szűcs László költő, a Várad folyóirat főszerkesztője méltatta az immár nagykorú kulturális közösséget, melynek a helyi kulturális életben betöltött fontos szerepét az 1995-2001 között a Bihari Naplóban megjelent sajtóanyagok ismertetésével illusztrálta. Végül felolvasta Morvai Lászlónak a galéria tíz éves fennállásának évfordulójára írt köszöntő levelét. A megható hangvételű episztolában így búcsúzik a pályatárs a váradiaktól: "csókollak benneteket, mert megőriztétek emberi arcotokat." Szűcs László végezetül hozzátette, hogy a jelenlegi kiállításon is vannak munkák, melyek a közösség jóhírét viszik tovább. A megnyitón a Kinda Péter, Trifán László és Bíró László alkotta nagybőgő-gitár-hegedűtrió egy kortárs holland szerző, J. A. Stryckers két rövid darabját adta elő a közönség nagy tetszését kiváltóan, ugyanis a hivatalos megnyitó után többek kérésére újra eljátszották az egyik darabot. A galéria tizenöt művészének alkotásaiból álló tárlat április 9-ig látogatható keddtől szombatig 11-16 óra között.]]></encoded></item><item><title><![CDATA[Székelyhídi alkotótáborban vettek részt]]></title><link>//gportal.hu/gindex.php?pg=26048534&amp;nid=4662866</link><pubDate>2008-09-22 09:52:17</pubDate><author><![CDATA[]]></author><description><![CDATA[A Tibor Ernő Galéria tagsága sikeresen pályázott és szeptember 6-13. között Gavrucza Tibor képzőművész, székelyhídi tiszteletes segítségével megszervezhette szokásos évi alkotótáborát a helyi parókiához tartozó ifjúsági házban. ]]></description><encoded><![CDATA[
A korszerűen felszerelt és szépen tervezett épületben a művészek (Sztaharoczky Júlia, Trifán László, Egei György, Rob Ibolya, Rob Tivadar, Széll Kató, Mierlutiu Emilia, Popon Krisztina és Bányai SzabadosKatalin) a megérkezésük után birtokukba vették az emeletet, a nagytermet pedig pillanatok alatt műteremmé alakították át. A templom és az isteni hajlékot körülvevő, nyugalmat árasztó parkosított terület egy-egy részlete ihletően hatott a tagokra. Trifán Lászlót például a vasárnapi istentisztelet igéje és a kerti tó kőkompoziciója egy jelképes happeningre, vagyis filmes összeállításra ihlette. Nem véletlen különben, hogy a művészek a Székelyhídi Napokra érkeztek, ugyanis részt vettek a helyi születésű, valamennyiük által ismert és nagyrabecsült színházi rendező, Szabó József, alias Ódzsa díszpolgárrá avatásán. Számukra ez azért is volt fontos, mert a váradi színészek mellett fellépett kollegájuk, Trifán László, a legendás Metropol együttes zeneszerzője és gitárosa is. 
Debreceni kirándulás
Este a polgármester vendégei voltak, másnap pedig a stadion környékén alkottak, sőt, a déli órákban a gulyásfőző versenyen végigizgulták a férfikórus főztjének a zsűrizését is.
Hétfőn teljes bevezetéssel nekiláttak az alkotómunkának, mindenki a saját stílusa és módszere szerint dolgozott. Azoknak, akiket a természet ihlet meg, akadt elég téma: az omlodozó magtár, a gyönyörű barokk templom, a szebb napokat megélt grófi kastély vagy a romantikus pincesor. Mások pedig, mint például Rob Ibolya, a műteremben szintetizálták az őket ért benyomásokat és élményeket.
A hetet egy debreceni kirándulás tarkította. A képzőművészek elmentek a Kölcsey terembe is, a Pasztell 2008 című tárlatnak a megnyítójára, mely kiállításon két nagyváradi alkotó- Vassy Erzsébet és Bányai Sz. Katalin- is részt vett. Itt a társaságot meghívták az újonnan nyílt Józsa galériába kiállítani. A székelyhídi alkotótáborban a művészek ellátásáról dr. Gavrucza Márta gondoskodott a presbiter feleségének a segédletével, a búcsúeste pedig a pincersor meglátogatásával kezdődött. A művésztelepen készült alkotásokat egy kiállítás keretében mutatják be, ennek időpontja a Tibor Ernő Galéria padlófelújításának idejétől függ.
]]></encoded></item><item><title><![CDATA[Kollektív képzőművészeti kiállítás]]></title><link>//gportal.hu/gindex.php?pg=26048534&amp;nid=4662864</link><pubDate>2008-09-22 09:48:41</pubDate><author><![CDATA[]]></author><description><![CDATA[A Polgármesteri Hivatal és a Városi Művelődési Ház által szervezett XVII. Nagyváradi Ősz rendezvénysorozat keretében péntek délután Bihar megyei képzőművészek alkotásaiból nyílt kiállítás a Sas Palota átjárójában.]]></description><encoded><![CDATA[
A hagyományosan évente több alkalommal is megrendezett tárlat eredeti helyszíne a Fő utcai vasúti menetjegyiroda előtti tér lett volna, azonban a hideg, esős időjárás fedett helyre száműzte az alkotókat. Anca Popescu-Ratiu tanársegéd, az esemény főszervezőjének számító Bihar Megyei Kulturális és HagyományőrzőKözpont &#160;szaktanácsosa lapunknak elmondta: kreaciói révén több mint húsz, idősebb és fiatal, amatőr és profi művész képviselteti magát a kiállításon, Nagyváradon kivül Székelyhídról, Tenkéről és Belényesről érkeztek résztvevők. A művek változatos technikával készültek, láthatóak többek közt pasztellek, akvarellek, rajzok és grafikák is. A főszervező úgy vélte: a képzőművészek kollektív erőfeszítései elismerést érdemelnek, tényleg kijárna már nekik az, hogy egy korszerű képtárban, s ne az utcán kelljen bemutassák az alkotásaikat.
Folytatása következik
A kiállítók közt a váradi Tibor Ernő Galéria tagjaira (Bányai Szabados Katalin, Gavrucza Tibor, Egei György, PoponKrisztina, Rob Ibolya, Rob Tivadar, Trifán László és Széll Kató) is felfigyeltünk. Mint megtudtuk, nem először vesznek részt az eseményen, régebben és mostanában készült művekkel jelentkeztek. Amennyiben az időjárás megengedi, ma már az eredeti helyszínen (a vasúti jegyiroda előtt) lehet megtekinteni a képeket, legközelebb pedig október 11-én és 12-én szerveznek hasonló rendezvényt.
Ciucur L. Antonius (www.erdon.ro)

&#160;
]]></encoded></item><item><title><![CDATA[Anna-napi zene és szavalat a Galériában]]></title><link>//gportal.hu/gindex.php?pg=26048534&amp;nid=4552744</link><pubDate>2008-07-29 14:02:44</pubDate><author><![CDATA[]]></author><description><![CDATA[Vasárnap délután a Tibor Ernő Galériában Anna-napi ünnepséget szervezett az Anna Nőszövetség, melynek keretében zenével és irodalmi műsorral köszöntötték az Annákat.

]]></description><encoded><![CDATA[&#160;

Az Anna Nőszövetség, mint minden évben, idén is Anna-napi ünnepséget szervezett a Tibor Ernő Galériában. 
Elsőként Kelemen Mária Magdaléna, az Anna Nőszövetség elnöke köszöntötte a szép számban egybegyűlteket, és köszönetet mondott a Tibor Ernő Galériának és a nagyváradszőlősi RMDSZ-nek a támogatásért, majd Thurzó Sándor József hegedűművész egy híres brazil zeneszerző darabjával teremtette meg az ünnepi hangulatot.
Széll Katalin, a nőszövetség alelnöke, képzőművész az Anna név eredetéről és híres Annákról tartott rövid előadást. A héber eredetű név, melynek jelentése Isten ajándéka, kellem, báj, számos irodalmi műben is megjelenik. A Juhász Gyula által írt, a Magyar irodalom legszebb szerelmes versei közé sorolt alkotásokat is a halhatatlan múzsa, Anna ihlette. Ezek közül szavalt el nagy beleéléssel néhányat Hajbók Klára.
Keserű irónia
Az este második felében Szilágyi Domokos költőről emlékeztek meg, aki július 2-án lett volna 70 éves. Széll Katalin ismertette a költő életét, gyermekkorát, a meghatározó líceumi és egyetemi éveket. A keserű irónia és a kételkedés, a humor és a szorongás harmóniáját idéző költészete külföldön is ismert és népszerű. A költő néhány gondolatfoszlányát Hajbók Klára osztotta meg a közönséggel. A nagy beleéléssel elszavalt versek jól tükrözték a szavak mögött meghúzódó gondolati tartalmat, azt a békétlen életérzést, ami meghatározza Szilágyi Domokos verseit. A délután folyamán megemlékeztek feleségéről, a szintén költő Hervay Gizelláról, akinek egy a férjéhez írott versét is meghallgathatta a közönség. A szervezők szeretetvendégséggel és egy könyvvel ajándékoztak meg minden résztvevőt.
&#160;
&#160;MÉSZÁROS TÍMEA &#8211;Bihari Napló (http://epaper.biharinaplo.ro)
&#160;]]></encoded></item><item><title><![CDATA[Barátok, alkotótársak a megnyitón]]></title><link>//gportal.hu/gindex.php?pg=26048534&amp;nid=4439157</link><pubDate>2008-06-09 13:57:25</pubDate><author><![CDATA[]]></author><description><![CDATA[
	Az alkotótársak között található Széll Kató, a TIBOR ER A Lorántffy Zsuzsanna Egyházi Központ étkezdéjében nyílt kiállítás péntek délután Mónus Teréz és Szabó Ibolya nagyváradi képz&#245;m&#251;vészek olajfestményeib&#245;l.

	
	Az ünnepélyes megnyitóra szép számban jöttek el érdekl&#245;d&#245;k. Az alkotásokat Veres Kovács Attila váradolaszi lelkipásztor méltatta. A tiszteletes elmondta, az alkotók a festészettel kapcsolatos foglalatossággal töltik idejüket gyermekkoruk óta. A szép létrehozása ritka és természetes adottságuk, melyet Istent&#245;l kaptak. A hölgyek nemüket meg nem hazudtoló n&#245;i, asszonyi gyengédséggel közelítik meg a témát. Önképzéssel fejlesztették
	tudásukat, de munkáikban megmutatkoznak a nagy m&#251;vészek tanításai is. Tizennyolc éve léptek a nyilvánosság elé.
	Barátok, alkotótársak a megnyitón
	&nbsp;

	Létai Tibor (www.reggeliujsag.ro)&nbsp;


	Fókuszban a Fleischer testvérek

	

	&nbsp;

	2008. június 3-án, kedd délután szokásos havi találkozójukat tartották a partiumi és erdélyi nemeseket tömörítő Nobilitas Egyesület tagjai. Ezúttal nemes Széll Katalin úrhölgy értekezett a Fleischer-testvérekről.
]]></description><encoded><![CDATA[
	&nbsp;

	A jó hangulatú összejövetelen&nbsp;gróf Csáky Ferenczügyvezető elnök köszöntötte az egybegyülteket, többek közt egy tagjelölt nemest is, aki csatlakozni kivánt a Nobilitas Egyesülethez. Ezt követően&nbsp;dukai ésszentgyörgyvölgyi nemes Széll Katalin&nbsp;úrhölgy értekezett a Fleischer-testvérekről, &#8220;akik sokat tettek Nagyváradért, és ezért megérdemlik, hogy nevük ne vesszen feledésbe&#8221;. Elsőként&nbsp;Fleischer Miklós&nbsp;került szóba, annak okán, hogy az előadó 2005-ben levelezés útján kapcsolatba lépett a festőművész fiával, &#8220;Gyurkával&#8221;. Az expozéból kiderült: Fleischer Miklós 1894-ben született Berekböszörményben, a kilenc testvér közül utolsó előttiként. Iskolai tanulmányait a Nagyváradi Premontrei Főgimnáziumban végezte,Juhász Gyula&nbsp;is tanította őt. Orvostanhallgatóként Kolozsvárra került, majd Budapestre. Pályafutását félbeszakította az első világháború, a kor elvárásainak megfelelően önként jelentkezett szolgálatra. A szerb és az olasz frontot is megjárta (Doberdo), sőt, komoly sérülést szerzett a tarkóján.

	Auschwitzba deportálták

	A világégést követően a&nbsp;numerus clausus&nbsp;&nbsp;miatt nem folytathatta orvosi továbbképzését, ezért pályát váltott és festőművész lett belőle. Állítólag kijelentette: ha az orvostudomány a felesége, a festészet az igazi szerelme. A 20-as években Németországban élt, 1924 végén tért vissza Nagyváradra. 1944-ben Auschwitzba deportálták, Dachau-ban egyebek mellett nehéz vasúti síneket kellett cipelnie a vállán. Szerencséjére egy német tiszt felfigyelt rajzolói és orvosi tehetségére, így kikerült a kényszermunka alól, azonban a történteket megsínylette az egészsége. A felszabadulást követően hazajött, 1958-ban halt meg szerény anyagi körülmények közt.

	Az összejövetel második felében Széll Katalin&nbsp;dr. Fleischer Béla&nbsp;ügyvéd életét ismertette. Egyebek mellett elhangzott: 1883-ban született, a Premontrei Főgimnáziumban és a budapesti Jogtudományi Egyetemen tanult. Nagy tudásának és szakavatottságának köszönhetően osztatlan rokonszenvnek és megbecsülésnek örvendett a váradiak körében. A helyi kereskedelmi csarnok főtitkári, valamint a Magyar Általános Hitelbank jogtanácsosi tisztségét is betöltötte. Az 1930-as években bridge szövetséget alapított, több kézikönyvet is kiadott, aktívan részt vett a Körös-parti város kulturális, társadalmi és emberbarát akcióiban.

	Ciucur L. Antonius

	A ERDON LEGFRISSEBB HÍREI A CÍMLAPON: KATTINTSON IDE!
]]></encoded></item><item><title><![CDATA[Kik voltak a Fleischerek?]]></title><link>//gportal.hu/gindex.php?pg=26048534&amp;nid=4431037</link><pubDate>2008-06-05 09:21:20</pubDate><author><![CDATA[]]></author><description><![CDATA[A Nobilitas Egyesület tagjainak kedd délutáni találkozóján
Széll Katalin a nagyváradi Fleischer család történetét mutatta be.]]></description><encoded><![CDATA[&#160;


Az el&#245;adás el&#245;tt sor került Vajna Istvánnak az egyesületbe történ&#245; felvételére. A jelentkez&#245; okiratokkal bizonyította nemesi származását, így a jelen lév&#245; nemesi sarjak egyöntet&#251; beleegyezésével foglalhatott helyet a társaságban.
Ezek után nem volt más hátra, mint megismerkedni a nagyhír&#251; famíliával.
Fleischer Miklós 1869-ben született Berekböszörményben. Miután családjával Váradra költözött, a Premontrei Gimnáziumban végzett.
Az els&#245; világháborúból visszatérve a festészetnek szentelte idejét. Elismert m&#251;vészként tartják számon. Képei kedveltek a gy&#251;jt&#245;k körében.
Testvére, Béla szintén a váradi közélet meghatározó személyisége volt. 1883-ban született Nagyváradon. A premontrei rendnél töltött középiskolai évek után a Budapesti Tudományegyetemen szerzett jogi végzettséget. A &#8222;nagy háborúból&#8221; &#245; is kivette részét. A frontszolgálatot követ&#245;en visszatért szül&#245;városába, ahol a közösségi élet egyik jelent&#245;s formálója lett. 1926-ban bankárok és gyárosok részvételével létrehozta az Unió Klubot,
1932-ben pedig megalakította a Bihar Megyei és Váradi Bridzs Szövetséget. Lelkes sportember és a kulturális élet meghatározó alakja volt.

F. L. - www.reggeliujsag.ro

&#160;
Fókuszban a Fleischer testvérek

Nagyvárad - Kedd délután szokásos havi találkozójukat tartották a partiumi és erdélyi nemeseket tömörítő Nobilitas Egyesület tagjai. Ezúttal nemes Széll Katalin úrhölgy értekezett a Fleischer-testvérekről.
&#160;


A jó hangulatú összejövetelen gróf Csáky Ferencz ügyvezető elnök köszöntötte az egybegyülteket, többek közt egy tagjelölt nemest is, aki csatlakozni kivánt a Nobilitas Egyesülethez. Ezt követően dukai ésszentgyörgyvölgyi nemes Széll Katalin úrhölgy értekezett a Fleischer-testvérekről, "akik sokat tettek Nagyváradért, és ezért megérdemlik, hogy nevük ne vesszen feledésbe". Elsőként Fleischer Miklós került szóba, annak okán, hogy az előadó 2005-ben levelezés útján kapcsolatba lépett a festőművész fiával, "Gyurkával". Az expozéból kiderült: Fleischer Miklós 1894-ben született Berekböszörményben, a kilenc testvér közül utolsó előttiként. Iskolai tanulmányait a Nagyváradi Premontrei Főgimnáziumban végezte, Juhász Gyula is tanította őt. Orvostanhallgatóként Kolozsvárra került, majd Budapestre. Pályafutását félbeszakította az első világháború, a kor elvárásainak megfelelően önként jelentkezett szolgálatra. A szerb és az olasz frontot is megjárta (Doberdo), sőt, komoly sérülést szerzett a tarkóján.
Auschwitzba deportálták
A világégést követően a numerus clausus &#160;miatt nem folytathatta orvosi továbbképzését, ezért pályát váltott és festőművész lett belőle. Állítólag kijelentette: ha az orvostudomány a felesége, a festészet az igazi szerelme. A 20-as években Németországban élt, 1924 végén tért vissza Nagyváradra. 1944-ben Auschwitzba deportálták, Dachau-ban egyebek mellett nehéz vasúti síneket kellett cipelnie a vállán. Szerencséjére egy német tiszt felfigyelt rajzolói és orvosi tehetségére, így kikerült a kényszermunka alól, azonban a történteket megsínylette az egészsége. A felszabadulást követően hazajött, 1958-ban halt meg szerény anyagi körülmények közt.
Az összejövetel második felében Széll Katalin dr. Fleischer Béla ügyvéd életét ismertette. Egyebek mellett elhangzott: 1883-ban született, a Premontrei Főgimnáziumban és a budapesti Jogtudományi Egyetemen tanult. Nagy tudásának és szakavatottságának köszönhetően osztatlan rokonszenvnek és megbecsülésnek örvendett a váradiak körében. A helyi kereskedelmi csarnok főtitkári, valamint a Magyar Általános Hitelbank jogtanácsosi tisztségét is betöltötte. Az 1930-as években bridge szövetséget alapított, több kézikönyvet is kiadott, aktívan részt vett a Körös-parti város kulturális, társadalmi és emberbarát akcióiban.
&#160;
Ciucur L. Antonius (www.erdon.ro)
]]></encoded></item></channel></rss>
