Barátok, alkotótársak a megnyitón
2008.06.09. 13:57

Az alkotótársak között található Széll Kató, a TIBOR ER A Lorántffy Zsuzsanna Egyházi Központ étkezdéjében nyílt kiállítás péntek délután Mónus Teréz és Szabó Ibolya nagyváradi képzõmûvészek olajfestményeibõl.
Az ünnepélyes megnyitóra szép számban jöttek el érdeklõdõk. Az alkotásokat Veres Kovács Attila váradolaszi lelkipásztor méltatta. A tiszteletes elmondta, az alkotók a festészettel kapcsolatos foglalatossággal töltik idejüket gyermekkoruk óta. A szép létrehozása ritka és természetes adottságuk, melyet Istentõl kaptak. A hölgyek nemüket meg nem hazudtoló nõi, asszonyi gyengédséggel közelítik meg a témát. Önképzéssel fejlesztették
tudásukat, de munkáikban megmutatkoznak a nagy mûvészek tanításai is. Tizennyolc éve léptek a nyilvánosság elé.
Barátok, alkotótársak a megnyitón
Létai Tibor (www.reggeliujsag.ro)
Fókuszban a Fleischer testvérek

2008. június 3-án, kedd délután szokásos havi találkozójukat tartották a partiumi és erdélyi nemeseket tömörítő Nobilitas Egyesület tagjai. Ezúttal nemes Széll Katalin úrhölgy értekezett a Fleischer-testvérekről.
A jó hangulatú összejövetelen gróf Csáky Ferenczügyvezető elnök köszöntötte az egybegyülteket, többek közt egy tagjelölt nemest is, aki csatlakozni kivánt a Nobilitas Egyesülethez. Ezt követően dukai ésszentgyörgyvölgyi nemes Széll Katalin úrhölgy értekezett a Fleischer-testvérekről, “akik sokat tettek Nagyváradért, és ezért megérdemlik, hogy nevük ne vesszen feledésbe”. Elsőként Fleischer Miklós került szóba, annak okán, hogy az előadó 2005-ben levelezés útján kapcsolatba lépett a festőművész fiával, “Gyurkával”. Az expozéból kiderült: Fleischer Miklós 1894-ben született Berekböszörményben, a kilenc testvér közül utolsó előttiként. Iskolai tanulmányait a Nagyváradi Premontrei Főgimnáziumban végezte,Juhász Gyula is tanította őt. Orvostanhallgatóként Kolozsvárra került, majd Budapestre. Pályafutását félbeszakította az első világháború, a kor elvárásainak megfelelően önként jelentkezett szolgálatra. A szerb és az olasz frontot is megjárta (Doberdo), sőt, komoly sérülést szerzett a tarkóján.
Auschwitzba deportálták
A világégést követően a numerus clausus miatt nem folytathatta orvosi továbbképzését, ezért pályát váltott és festőművész lett belőle. Állítólag kijelentette: ha az orvostudomány a felesége, a festészet az igazi szerelme. A 20-as években Németországban élt, 1924 végén tért vissza Nagyváradra. 1944-ben Auschwitzba deportálták, Dachau-ban egyebek mellett nehéz vasúti síneket kellett cipelnie a vállán. Szerencséjére egy német tiszt felfigyelt rajzolói és orvosi tehetségére, így kikerült a kényszermunka alól, azonban a történteket megsínylette az egészsége. A felszabadulást követően hazajött, 1958-ban halt meg szerény anyagi körülmények közt.
Az összejövetel második felében Széll Katalin dr. Fleischer Béla ügyvéd életét ismertette. Egyebek mellett elhangzott: 1883-ban született, a Premontrei Főgimnáziumban és a budapesti Jogtudományi Egyetemen tanult. Nagy tudásának és szakavatottságának köszönhetően osztatlan rokonszenvnek és megbecsülésnek örvendett a váradiak körében. A helyi kereskedelmi csarnok főtitkári, valamint a Magyar Általános Hitelbank jogtanácsosi tisztségét is betöltötte. Az 1930-as években bridge szövetséget alapított, több kézikönyvet is kiadott, aktívan részt vett a Körös-parti város kulturális, társadalmi és emberbarát akcióiban.
Ciucur L. Antonius
A ERDON LEGFRISSEBB HÍREI A CÍMLAPON: KATTINTSON IDE!
|