Az elõadás elõtt sor került Vajna Istvánnak az egyesületbe történõ felvételére. A jelentkezõ okiratokkal bizonyította nemesi származását, így a jelen lévõ nemesi sarjak egyöntetû beleegyezésével foglalhatott helyet a társaságban.

Ezek után nem volt más hátra, mint megismerkedni a nagyhírû famíliával.
Fleischer Miklós 1869-ben született Berekböszörményben. Miután családjával Váradra költözött, a Premontrei Gimnáziumban végzett.

Az elsõ világháborúból visszatérve a festészetnek szentelte idejét. Elismert mûvészként tartják számon. Képei kedveltek a gyûjtõk körében.

Testvére, Béla szintén a váradi közélet meghatározó személyisége volt. 1883-ban született Nagyváradon. A premontrei rendnél töltött középiskolai évek után a Budapesti Tudományegyetemen szerzett jogi végzettséget. A „nagy háborúból” õ is kivette részét. A frontszolgálatot követõen visszatért szülõvárosába, ahol a közösségi élet egyik jelentõs formálója lett. 1926-ban bankárok és gyárosok részvételével létrehozta az Unió Klubot,
1932-ben pedig megalakította a Bihar Megyei és Váradi Bridzs Szövetséget. Lelkes sportember és a kulturális élet meghatározó alakja volt.

F. L. - www.reggeliujsag.ro

Fókuszban a Fleischer testvérek

A jó hangulatú összejövetelen gróf Csáky Ferencz ügyvezető elnök köszöntötte az egybegyülteket, többek közt egy tagjelölt nemest is, aki csatlakozni kivánt a Nobilitas Egyesülethez. Ezt követően dukai ésszentgyörgyvölgyi nemes Széll Katalin úrhölgy értekezett a Fleischer-testvérekről, "akik sokat tettek Nagyváradért, és ezért megérdemlik, hogy nevük ne vesszen feledésbe". Elsőként Fleischer Miklós került szóba, annak okán, hogy az előadó 2005-ben levelezés útján kapcsolatba lépett a festőművész fiával, "Gyurkával". Az expozéból kiderült: Fleischer Miklós 1894-ben született Berekböszörményben, a kilenc testvér közül utolsó előttiként. Iskolai tanulmányait a Nagyváradi Premontrei Főgimnáziumban végezte, Juhász Gyula is tanította őt. Orvostanhallgatóként Kolozsvárra került, majd Budapestre. Pályafutását félbeszakította az első világháború, a kor elvárásainak megfelelően önként jelentkezett szolgálatra. A szerb és az olasz frontot is megjárta (Doberdo), sőt, komoly sérülést szerzett a tarkóján.

Auschwitzba deportálták

A világégést követően a numerus clausus  miatt nem folytathatta orvosi továbbképzését, ezért pályát váltott és festőművész lett belőle. Állítólag kijelentette: ha az orvostudomány a felesége, a festészet az igazi szerelme. A 20-as években Németországban élt, 1924 végén tért vissza Nagyváradra. 1944-ben Auschwitzba deportálták, Dachau-ban egyebek mellett nehéz vasúti síneket kellett cipelnie a vállán. Szerencséjére egy német tiszt felfigyelt rajzolói és orvosi tehetségére, így kikerült a kényszermunka alól, azonban a történteket megsínylette az egészsége. A felszabadulást követően hazajött, 1958-ban halt meg szerény anyagi körülmények közt.

Az összejövetel második felében Széll Katalin dr. Fleischer Béla ügyvéd életét ismertette. Egyebek mellett elhangzott: 1883-ban született, a Premontrei Főgimnáziumban és a budapesti Jogtudományi Egyetemen tanult. Nagy tudásának és szakavatottságának köszönhetően osztatlan rokonszenvnek és megbecsülésnek örvendett a váradiak körében. A helyi kereskedelmi csarnok főtitkári, valamint a Magyar Általános Hitelbank jogtanácsosi tisztségét is betöltötte. Az 1930-as években bridge szövetséget alapított, több kézikönyvet is kiadott, aktívan részt vett a Körös-parti város kulturális, társadalmi és emberbarát akcióiban.

Ciucur L. Antonius (www.erdon.ro)