Ahol a művészetek találkoznak
2008.05.07. 13:24
Nagyvárad - Kedd délután szokásos havi összejövetelüket tartották a partiumi és erdélyi nemeseket tömörítő Nobilitas Egyesület tagjai. Ezúttal Széll Katalin képzőművész tartott előadást a váradi Tibor Ernő Galériáról.
Az egybegyűlteket gróf Csáky Ferenc ügyvezető elnök köszöntötte, az Anyák napja kapcsán külön említést téve az édesanyákról. Ezután bemutatta a jelen levő Mezey Árpádot, aki 1912-ben született, mádéfalvi származású, ősei lófő székelyek voltak és csatlakozni szeretne a Nobilitas Egyesülethez.
Ezt követően dukai és szentgyörgyvölgyi nemes Széll Katalin úrhölgy értekezett a nagyváradi Tibor Ernő Galéria szerepéről. Kifejtette: házassága révén 1975-ben került a partiumi megyeszékhelyre. Azt érezte, itt a helye, s úgy gondolta: lehetőségeihez mérten tenni akar valamit a városért. Festőművészként belépett az akkoriban működő képzőművészeti önképző körbe, melynek tagjai kéthetente találkoztak, és a Szakszervezetek Művelődési Házának előcsarnokában rendeztek kiállításokat. A kör 1989 végén feloszlott, a rendszerváltozást követően 1990. január 15-én találkoztak egymással először a váradi képzőművészek, az RMDSZ székházában. Nagy volt a lelkesedés, s megegyeztek abban, hogy galériát kell nyitniuk. Midőn azonban a találkozóhelyként kiszemelt Kanonok-sori pincehelység romos állapotával szembesültek, sokan közülük lemorzsolodtak. A Tibor Ernő Galéria végül 1991. március 21-én nyitotta meg kapuit, amíg a felújítási munkálatok zajlottak, a művészek a Bihari Napló szerkesztőségi folyósóin állítottak ki.
Magyar kultúrközpont
Az elmúlt több mint tizenhét esztendőben a képtárban 280 egyéni és csoportos, bel- és külföldi kiállításmegnyitóra került sor, számos zenés és irodalmi estet szerveztek. A galériának jelenleg 24 beiratkozott tagja van, akik egyebek mellett képzőművészeti alkotásaik felajánlásával, illetve aukciók rendezésével próbálnak segíteni a rászorultakon. Az elmúlt években a TEG számos díjban és elismerésben részesült, a tagok gyümölcsöző kapcsolatokat létesítettek külföldi partnereikkel. "Sajnos azonban nincs utánpótlás, ingyen nem vállal senki semmit. Még szerencse, hogy van hét-nyolc ember, aki önzetlenül teszi a dolgát, s akiknek köszönhetően a galéria Nagyvárad magyar kultúrközpontja lett, egy olyan hely, ahol a művészetek találkoznak", zárta mondandóját Széll Katalin.
Ciucur L. Antonius
|